2019. szeptember 5., csütörtök

Szükségem van egy megértő társra...


Egy kutyatenyésztő hirdetést adott fel és plakátokat rakott ki, mivel 9 kölyökkutyája született. Az érdeklődők csak úgy özönlöttek, mivel nagyon jó hátterű kutyák kölykeiről volt szó. Egyik nap jött egy kisfiú.
- Csókolom bácsi! Van egy kis gyűjtött pénzem, mert már nagyon régóta szeretnék kutyát. Meg szabad néznem őket?
- Természetesen. Gyere velem hátra, most éppen a házukban vannak, de kihívom őket,- válaszolta a tenyésztő.
Ahogy szólt nekik, rögtön kiszaladtak és hozzájuk futottak.Teli voltak élettel, vidámsággal. De egy a sok közül lemaradva, bicegve botorkált ki a kis házikóból. Szegény nem tudott úgy futni,mint a többi kölyök, mert sántán született. Ahogy a kisfiú meglátta ezt a kiskutyát, felcsillant a szeme és így kiáltott:
-Őt kérem!
- Ó, aranyos tőled, de ő nem fog meggyógyulni. Soha nem fog tudni úgy futni, mint a többi kölyök, és így csak nehézkesen fog veled játszani. Hallgass rám, jobb ha inkább nem őt választod,- reagált rá a tenyésztő. Erre a kisfiú megfogta a bal nadrágszárát, és felhúzta a combjáig. A tenyésztő döbbenten látta, hogy lábprotézise van. Szóhoz sem jutott.
- Bácsi kérem, hadd vegyem meg azt a sánta kutyát! Én sem tudok úgy futni, mint az iskolatársaim. Szükségem van egy megértő társra, aki együtt tud érezni velem!- fakadt ki magából a fiúcska. Végül a tenyésztő megfogta a sánta kiskutyát és a kisfiú kezébe tette.
- Mennyit kell önnek fizetnem bácsi?- kérdezte kíváncsian.
- Neked adom ingyen! Ugyanis szeretetért nem lehet pénzt kérni, és megvásárolni sem, légy vele boldog!

 

(Kiss Judit)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése