László Eszter: Szivárvány
A csendben, a sötétben
egyszerre gurulni kezdtünk a végtelenbe,
virágok, madarak közé, zöld rétre,
ahol a lehetetlen lehetséges,
ahol az idő nem véges,
ahol a zöld, a piros, a kék,
a sárga, a lila, a fehér
szivárvánnyá változik,
szívedben, s szívemben lakozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése