2017. február 2., csütörtök

A tánc

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A tánc

Ha jönnek a szürke napok...
"csak egyetlen táncot adj ma nekem"
ha szól a zene, a lábam merész.
karod átölel, szemed szemembe,
parancsol, szeretve kér és becéz.

míg aléló pillám meg-megrebben,
válladon félénk madár a kezem.
körbe-körbe, már szédül a világ,
ha téved is lábam, de szívem sosem.

"ne szólj, ne ígérj, csak táncolj velem,"
remeg a kezem, míg ölellek én.
megáll az idő, és szállok veled,
tán a mennyországig repít a fény.

irigyünk a Hold is, mert olyan vén,
együtt táncolunk Isten tenyerén.


(Liwet)


Egyetlen pillantásod...


Egyetlen pillantásod
felnyithat engem,
bár bezárkóztam magamba
ökölbe szorított kézként;
ahogy a tavasz titokzatos, gyöngéd érintése
kinyitja az első rózsákat,
úgy bontod ki a lelkem, sziromról sziromra.
 
(E.E. Cummings)
 

"Maradj még"


"Maradj még" - ez a legvarázslatosabb, mit barátod mondhat.


(Louisa May Alcott)

Messze fenn a napsütésben...


Messze fenn a napsütésben vannak a legmagasabbra törő vágyaim. Lehet, hogy nem érem el őket, de felnézhetek, láthatom, hogy milyen szépek, hihetek bennük, és megpróbálhatom követni őket.


(Louisa May Alcott)

Azt gondoltad...


Azt gondoltad, hogyha mindent megadsz neki, akkor fog szeretni?

Állj meg egy percre, s gondolj csak bele, hogy az az energia, amit belefektetsz, valóban megéri-e?! Azzal foglalkozni, hogy másoknak megfelelj, mindenkinek erőt adni, kik által több nem leszel. Nem érted, hogy az a kedvesség, amellyel feléjük fordultál, viszonzásra miért nem talál, s ezért kérdőn nézel vissza rá, hogy mi az, amit elrontottál. De vajon valóban hibáztál, amikor szeretetet adtál? Nem! Csak azt gondoltad, hogyha majd mindent megteszel és a tökéletesre törekszel viszonozza a szereteted és fontos leszel. Ám az élet nem így megy. Az adok-kapoknak harmóniában kell lennie. Ne áldozd fel magad annak, aki nem értékel, fogadd el, hogy ő ilyen, s az energiádat érte ne veszítsd el. Légy kedves, de mértékkel, és hagyd, hogy a saját feje után menjen. Olyan mindig lesz, aki megpróbál elszomorítani és az önbizalmad lerombolni, de ha kinyitod a szemed, megfogod látni, hogy ki az, aki méltó arra, hogy az idődből ajándékozz neki.

(Boros Bea)

2017. január 30., hétfő

A bocsánat és a köszönöm hatalma


A bocsánat és a köszönöm hatalma

Eszembe jutott egy gondolat: „ Azt tedd mással, amit szeretnél, hogy veled tegyenek ”. Az élet nem biztos, hogy az, aminek látszik. Viszont ha belenézel a másik szemébe, azt láthatod, hogy milyen ember is Ő valójában. S igazán akkor lesz értékes a szemedben, ha képes alázatot gyakorolni és tiszta szívből kimondani, hogy „ bocsánat ” és „ köszönöm ”. Vannak hibák, amelyeket elkövetünk, ám ahhoz, hogy tovább lépjünk, úgy érzem, e két szónak jelen kell lennie. A köszönömben benne van a megértés, a hála, a szeretet, hiszen tudod, hogy bármi történik, az is a hasznodra válik.  A bocsánatban is benne van a megértés, mivel tudomásul veszed, hogy hibát követtél el. Ekkor nem csak másnak bocsájtasz meg, hanem saját magadnak is. Elfogadod, hogy így történt, s ezáltal képes leszel tovább lépni. Minden nap kerülhetünk olyan helyzetbe, amivel elsőre nem tudunk mit kezdeni. Amit igazságtalannak és szánalmasnak gondolunk, ám ekkor még az indulatok uralkodnak felettünk. Aztán szép lassan megnyugszunk, elkezdjük tisztábban látni a dolgokat és elindulunk azon az úton, amely a megbocsájtás és a köszönöm felé vezet el minket. S amikor odaérünk, hatalmas terhektől szabadulhatunk meg, amiket a hátunkon cipeltünk. Újra meglátjuk a lehetőségeket és érezzük, hogy az életben tényleg sokkal több van, mint amit eddig tapasztaltunk. Mindig tud újat mutatni, ami elgondolkodtat azon, hogy valójában az, amiről azt hiszed, hogy tudod, lehet, hogy már rég nincs kapcsolatban a valósággal.

(Boros Bea)

Ha a tested fázik, lelkem Rád adom


Ha a tested fázik, lelkem Rád adom

Dermesztő hideg van. Remeg mindenem, az ujjaimat sem tudom már mozgatni. S egyszer csak megjelensz. Felolvasztod a megfagyott testemet és vele együtt a szívemet. Pillanatok alatt a leghidegebb helyből is képes vagy olyan meleget varázsolni, ahol otthonra lelhetek. Először észre sem veszem. Csak akkor kapok észbe, amikor eszembe jut, hogy nem is gondoltam arra, hogy fázom. S már nem is fázom. Aztán Rád nézek. Nem a szememmel, hanem sokkal inkább a lelkemmel. És megértem, hogy a szereteted az, ami átölel. Biztonságot sugároz, megnyugtat és hagyja, hogy kibontakozzak. Ezt látod a szememben. A csillogást, amelyen keresztül a lélek üzen neked. S ha megérint, ha látod, hogy mi van mögötte, érezni fogod, hogy bárhol vagy...ha tested fázik, lelkem Rád adom és betakarlak vele.

(Boros Bea)

''Senkinek se engedd...


''Senkinek se engedd, hogy megbántson, soha.
Ne bocsáss meg neki.
Csak akkor, ha szívből igazán szereted.''


 (Sylvester Anita)

Csendes szerelem...


Csendes szerelem...

Ha akarod, csenddel szeretlek,
nem messze csengő vallomással,
titkom nem osztom senki mással,
féltett kincseim között elrejtlek.

Nem versenyzek vihar morajával,
szavam némán szárnyal a széllel,
mégis hallani fogod minden éjjel,
ha hold ölelkezik a suttogó fákkal.

Szótlan árnyékod leszek csupán
és hűen vigyázom minden lépted,
őrzöm álmod, nem is kell kérned,
örömmel teszem nap-nap után.

Az őszinte szív csendesen szeret,
mint nap melegét a fagyos kövek,
dús televényt a pazar rózsatövek,
s meghálál minden percnyi életet.


(Steph McCrieff)
 

Fagyos este

 
Fagyos este

Jégbe fagyott valóság
Dérlepte térben,
Csipketündér szoknyáján
Hópihe libben.
Szél-fújta álmok közt
Felhőn úszó vágyak,
Kályha mellől nézed
A hólepte tájat.

(Szántó Márta)