2015. június 23., kedd

AMIKOR KÉT SZERELEMES LÉLEK EGYBECSENG...

AMIKOR KÉT SZERELEMES LÉLEK EGYBECSENG...


A lelkem most a szeretet fényáramlatában finoman áthangszereli ragyogó húrokon, az augusztusi csillagok hullásaiban a nyár boldogság érzéseit, amit a szívem vezényel le a sokszínű ősz örömére, ami menedéket ad a további lelki utam fejlődésére.


A visszaemlékezés mindig szárnyakat ad a léleknek, főleg, ha kinézünk a szeretetünknek a nagy és világos ablakán, ahol láthatjuk a fizikai szemünkkel a napsugarak hosszát és szélességét, amíg a szemünk ellát, de közben a lelki szemeinkkel ettől sokkal messzebbre is ellátunk. Boldog ember az, aki a saját élete horizontján észreveszi, hogy a lelkét Istentől kapta és érzi azt, hogy: vele van az Isten!



A lélek nem tudat, nem az én, hanem az énnél erősebb, bár azzal van összekapcsolva. Mi emberek fénylelkek vagyunk és az égiek hatnak ránk az aranyló szeretetet adó légen át. A testünk pedig az eszközünk: a lélek hordozója, és sajnos sok embernek nincs ezzel kapcsolatban öntudata. Az öntudat: erő és érzék, amik keverednek bennünk.



A mai holisztikus szemlélet az embert egységes egésznek tekinti és a mindenség részeként kezeli és ezzel a legmodernebb tudományos megközelítés visszatalál: a jézusi szemlélethez. Isten kezében, mint emberek- szerelem palánták- vagyunk. Két ember között a lélekszerelem nagy lelki munka, ami égi ajándék a misztériumával, amivel gyönyörű érzésekkel tápláljuk a szeretett személyt. Ez a szép és csodálatos lelki élmény kihalhatatlan bennünk, a lelkünknek az állandóan rezgő fényhatásaiban.

Két szerelmes lélek, ha szenvedélyesen szereti egymást a lélekszerelmüknek a selymes, bársonyos aranypárnájának tetején, akkor ez az érzés gyönyörűen összefűzi őket. A lelkek csodálatosan tudnak hatni egymásra, amit a test is érzékel. A szerelem érzés az isteni és lángja dicsően ég a szívünkben, a lelkünkben és még a leheletünkben is. Ezeket a csodás, szép érzéseket a lelkünk impulzusai finoman szállítja, továbbítja a kedvesünk szívére, szemére, mindenére...



A léleknek jó a szerelemérzés tartományában élni! A szerelmes lélek mindig megtalálja a lelki párját és érzékelik egymást, akár a fagyos, hideg télben vagy forró nyárban is folyamatosan közelítenek egymáshoz, hogy: ott szeretetben, szerelemben önfeledten megpihenjen.
Mi csalja egymáshoz a szerelmes lelkeket?- talán a feljövő Nap vagy a Hold fénysugarai? Ilyenkor még az agyvelőnk idegszálai is szerelmesek. Két szerelmes lélek eggyé tud válni és szerelem bilincsben él. A szerelemben legyen erényünk: a HŰSÉG és ne szertelenül szeressünk! Az ember az égő szerelemben a lelkével tündöklően ragyog és a vágy kínzóan töri, mivel a vágynak nagy a heve, a bennünk lángoló színtere.

A szerelem ragyogó árnyékként követ bennünket egész nap és elnyúl rajtunk, s ennek a ragyogó fényében követjük a lelki vibrációinkkal a kedvesünk lelkét, ami olyan könnyű és boldog érzés, mintha a lábunkkal napsugarakon járnánk és lépkednénk. Ha szerelmesek vagyunk, akkor vakon imádjuk a lelki párunkat.

Mi van, akkor, ha hűl a szerelmes szenvedély és vágy?- akkor a lélek már nem játszik a kedvesének szépen szóló furulyán, nem küld különös, ámbra szerelmi illatszert, és nem ujjong forrón, vadul, mert a lélek a szerelemérzésből kiszabadul és szomjazik... A ragyogó éter befogadja a lelki rezgéseinket és szeretettel hordozza a szerelmünk törhetetlen aranypecsétjét , ami két embernek a közös kincse. Nagyon ügyelni kell az álmaink, a vágyaink arányosságára, mértékletességére, mivel bebéklyózza az érzéseinket és gondolatainkat. Igaz örömébredés, ha ezt betartjuk az örömképleteinkben, amikben képek jelennek meg a szerelmünk folyton égő életgyertyái alatt...

A lelkünk mindent tud: lélekrandevúzni is eljár, szerelmes esküt is tudnak tenni egymásnak és még jóvá is hagy! A szerelmes lelkek egymás szívében és lelkében élnek! Talán még a Nap is fénylőbb sugarakat ad ilyenkor a két lélekre? Igen!- mert az égiek is örülnek, és ragyogó fényt ontanak ránk.

Legyen hitünk a szerelemben is!- mert ez az érzés hamar elszalad, és akkor nem érintgetjük a lelki szerető ujjainkkal a kedvesünket. A szerelmes lelkek gyöngéden és szelíden odahajlanak egymáshoz fénylő csillámokban és szerelmet szőnek a legfényesebben. A szerelmes érzéseikből ragyogó csillagok pattannak ki és kitöltik a légteret és lehullnak valahol az Univerzumba, mint az augusztusi hulló csillagok...



Amikor két szerelmes lélek fénye tüneményesen EGYBECSENG a fehéren átlátszó éteren át, akkor boldogan rezonál lágy, égi zene kíséretében. A két lélek ilyenkor csodaszépen összecsendül, mint két kristálypohár és feldíszítik egymást gyémántos ragyogással az eget fénylően áthasító: nap- és holdsugár tündöklő ívein át...

Kedves és Szeretett Olvasóim! Írásomat nem mesének szántam, pedig a jó mese az gyógyít, ha jól van kitalálva. Az én írásom a szerelemes lelkek ártatlanságáról szól, az isteni szeretetnek az állandóan örvénylő időspiráljában. Ezzel a szeretet érzéssel boldogan írtam, olyan: mesésen, az elég pörgős, írói karakteremben, a lelki színrevitelemben, amiben az én szívem is szerelmesen dobog, az Istenhez és a kedvesemhez fűződő szeretet kapcsolódásomban.




Nagyné Kiss Dóra
újságíró -Mátészalka

2015. június 20., szombat

"Hajnal"...

 
"Hajnal" csak hat betű papíron; jelentőségét csak az tudja, aki ismeri, aki nemcsak szemével látta, hanem lelkével megérezte, aki elmerült a virradás természeti csodájában, aki áhítatosan nézte a keletről jövő rózsás derengést és megérezte a végtelenséget és az örökkévalóságot.
 
(Nadler Herbert)
 

Szép álmokat

 
Szép álmokat

Jó éjszakát, szép álmokat,
S szép, színes virágokat.
Aludj jól, s álmodj szépeket,
Álmod adjon erőt, s szép életet!

Mert álmodban minden olyan más,
Ez egy elképzelt világ, semmi más.
Hol bátran élhetsz, s hol bátran léphetsz,
Vannak dolgok, melyeket itt megérthetsz.

Álmomban az emlékek világába lépek,
Keveredik a régi szép, és az új élet.
Egy elképzelt vágyat valóra váltó,
Ez "Az"! Égig érő, szívedbe mártó.

S csak álmodj, csak álmodj szépeket,
Menj tovább! Ne félj! Látsz még képeket.
Menj, s csak menj tovább, amerre látsz,
Az álmodban tiéd marad örökké...
Az egész világ!

(Ombódi Ferenc)

Aki szeretni tud...

 
Aki szeretni tud, annak mély meggyőződése, hogy van értelme az életnek. Aki nem tud szeretni, a jólét, a fogyasztás, a Mallorcán eltöltött szabadság, a zöldövezeti ház és a jacht ellenére boldogtalannak érzi magát.
 
(Peter Lauster)
 

Fantasztikusan érzem magam...


Fantasztikusan érzem magam a bőrömben! Tényleg. Ha majd borzalmas hetem lesz, emlékeznem kell erre az érzésre.

(Stephen Chbosky)

Én én vagyok. Te pedig te vagy...

 
Én én vagyok. Te pedig te vagy. Bár nem mindig vagyunk egy véleményen, de szeretjük és tiszteljük egymást.
 
(Kurt Tepperwein)
 

Életünk legnagyobb pillanata...


Jó beszélgetni! Csevegni, jókedvűen, mélyen, őszintén, hogy kibukjon belőlünk végre az, amiről magunk se tudtuk, hogy bennünk van!... Akkor jövünk rá, amikor kimondjuk! (...) Életünk legnagyobb pillanata, amikor megnyílunk egymás számára.


(Müller Péter)

Nem csak azt tanultam meg...


Nem csak azt tanultam meg melletted: mi az igazi szerelem, hanem, azt is, hogy: AKKOR ÉREK VALAMIT,  ha becsülöm, tisztelem, szeretem, elfogadom MAGAMAT úgy, ahogy vagyok!


(Alkony)

Néha elég egy ölelés...


Néha elég egy ölelés és csak annyi, hogy fülembe súgd ''Minden rendben lesz kedvesem''!!
 


(Alkony)

Érezted már? ...

 
Érezted már azt, ha AZ a bizonyos személy van a közeledben…hogy rajta kívül minden más megszűnik? Nem látsz, nem hallasz meg senkit és semmit… Hogy kizárod a külvilágot és csak Ő van? Érezted már, hogy ahogy rád néz…az nem csupán egy egyszerű nézés, hanem abban van valami? Valami szenvedély…valami vágy… valami kíváncsiság? Talán vonzalom…? Érezted már, hogy ha meglátod, ha vele vagy „átalakulsz”? Mintha nem önmagad lennél? Azaz pontosabban önmagad…csak azt az oldaladat mutatod, amit eddig talán nem is ismertél? Az önfeledt, boldog, kiegyensúlyozott énedet… Érezted már, hogy talán ő is azt érzi, amit te? Hogy vannak dolgok, amiket nem lehet félreérteni? Minden egyes „olyan” nézésben, mosolyban, mozdulatban ott lapul valami… Valami érzelem…valami kölcsönösség… Érezted már? Mert én igen.
 
(Norina89)