Boldog anyák napját minden Anyának...

 

Ősbiztonság

Az ősbiztonság ott van, ahol elengedhetem magam, nem kell félnem semmitől. Nyugodtan lebeghetek csak úgy, ahogy vagyok, önmagam. Érzem, akármit teszek, vagy nem teszek, oké vagyok, elfogadnak. Tapasztalom, hogy az ősbiztonság megtart. Nem eshetek ki a szeretetből. Olyan jó itt. Kicsit kinyújtózom. Élvezem a végtelen nyugalmat és biztonságot, ami körülvesz. Érzem, hogy van egy nálam erősebb, hatalmasabb valaki, akiben vagyok. Ő vesz körül, védelmez, folyamatosan táplál és szeret. Tudom, hogy figyel rám, mert számára értékes vagyok, csak én, csak úgy önmagamban, pusztán önmagamért. Éppen ezért ellazulhatok. Feszültségmentesen létezem. Benne szabadon önmagam vagyok. Rábízhatom magam bátran, és megtapasztalhatom, hogy az élet jó.
Hol van ez a hely a valóságban? Az Anyában. Legelőször a méhében, majd a szemében, mosolyában és ölelésében. A szavaiban és az illatában, végül pedig bennem, az emlékeim gyöngysorában, amit róla őrzök. Legalábbis így kellene lennie.
Boldog anyák napját minden Anyának, aki ősbiztonság tudott lenni!

(Dr.Gyöngy Lilla)

Hallgatni tudni...

 

Hallgatni tudni s egyedül lenni tudni, ez a legelőkelőbb lelkek sajátja.

/Móricz Zsigmond/

Rájössz, hogy minden veled kezdődik...

 

Ha hiszel magadban és feltétel nélkül szereted magad, legyőzhetetlenné válsz. Méghozzá úgy, hogy nincs szükséged harcra, küzdelemre, ellenfelekre. Nincs ki ellen harcolni. Rájössz, hogy minden veled kezdődik. És saját magadnak már nem akarsz többet ártani. 

(Móra Klára)

Bízz a megérzéseidben...

 

Amikor úgy érzed, hogy minden ellened fordult és a világ kezd szétesni körülötted, kapaszkodj hited erejébe. Bármilyen ingatag is legyen lábad alatt a talaj, te csak haladj tovább, és szívedben érezd meg azt az erőt, mellyel a Jóisten kísér utadon. Bízz a megérzéseidben és engedd, hogy lábaid oda vezessenek, ahova a szíved vinne. Hidd el a egy kis napfény összezsugorítja a problémákat, a rossz megtanítja becsülni a jót, és soha ne feledd, hogy Isten mindig küld örömöket is.

 

(Deverdics Éva)

Legyen ez a tudat teljesen a tiéd...

 

,,Hozzon a mai nap belső békét a számodra. Bízz az Istenben annyira, hogy tudd, pontosan ott vagy, ahol lenned kell. Ne felejtsd el a végtelen lehetőségeket, amelyek a hitből erednek. Használd az adottságokat, amelyeket kaptál, és add tovább a szeretetet, amely megadatott számodra. Légy elégedett abban a tudatban, hogy az Isten gyermeke vagy. Legyen ez a tudat teljesen a tiéd, és adja meg lelkednek a dal, a tánc, a hála és a szeretet szabadságát. Ez mindannyiunké."

 

 

(Teréz anya fohásza)

Bízz a célodban, és higgy benne...

 

Angyalaid könnyedén és örömmel segítenek most neked elsimítani az utadban álló akadályokat és nehézségeket.

Most még nem hiszed, de győzni fogsz és eléred célodat, hiszen minden felmerülő probléma csodálatosan oldódik majd meg angyali segítséggel.

A problémák helyett fókuszálj a célra, és ahelyett, hogy elkeserednél, maradj kapcsolatban angyalaiddal és adj nekik engedélyt, hogy támogassanak. Használd az ima erejét, mely megnyitja az utat az égi segítség előtt!

Belső békéd és nyugalmad lesz a kulcs, mely minden nehézségen átsegít majd! 

Bízz a célodban, és higgy benne, hogy megvalósul! 

(Doreen Virue)

Az esély mindig csak erre a pillanatra szól...

 

Az esély mindig csak erre a pillanatra szól. Ne engedd, hogy a rettegés miatt képtelen légy elengedni magad. Mert a pillanat elszáll. Fogadd meg magadban, hogy minden órát akkora becsben fogsz tartani, mintha nem lenne következő. És amikor választás elé kerülsz, nem fogsz félelemben gubbasztani a sarokban, hanem, azt teszed, amit a szíved diktál, megéled az érzéseidet, kifejezed a szeretetedet, és esténként tiszta lelkiismerettel tudod álomra hajtani a fejed. Tudod, hogy mindent megtettél, amit csak lehetett, örömet adtál és kaptál. Tiszta szívvel jelen voltál a pillanatban!

 

(Deverdics Éva)

Mindig a belső hangra figyelj...

 

Ne hallgass arra, hogy mások szerint milyennek kéne lenned. Mindig a belső hangra figyelj, arra, hogy te milyen szeretnél lenni.

 

(Osho)

Isten teremtett mindent...

Tik Isten gondolatai vagytok. A fák is Isten gondolatai. A hegyek. A csillagok. A harmat meg a fűszál. De a gonoszság nem Isten gondolata.....

 

"Tibennetek ott él a jövendő magja, csak elő kell hámozni a sok helytelen tudás alól, amit reátok rakott az a hamis emberi világ, ami olyan, mint a köd: ma itt van, holnap nincs. De amíg itt van, bétakar mindent, amit Isten teremtett, hogy ne lássatok tisztán. - Isten teremtette a ködöt is - szólt bele Nagy János -, Ő teremtett mindent, ami van. Rosszat is, jót is... mindent! - Na látod! - emelte föl ujját az öreg. - Itt van veletek a baj! Mert az igaz, hogy Isten teremtett mindent és egy percre abba nem hagyja a teremtés munkáját.

 

De csak azt teremt, ami van. Sohasem azt, ami nincs. Rossz pedig nincs, mert az Isten jó s a jó nem teremthet rosszat. Csak jó van.

 

Minden, ami van, Isten gondolata. Ami nem Isten gondolata, az nincs.

 

Tik Isten gondolatai vagytok. A fák is Isten gondolatai. A hegyek. A csillagok. A harmat meg a fűszál. De a gonoszság nem Isten gondolata.

 

A betegség nem Isten gondolata. A beteg ember, a gonosz ember, a bűnt cselekvő ember nem egyéb, mint egy elrontott gondolat.

 

Nem Isten gondolata romlott el, értsük meg, mert Isten gondolata nem romlandó. Bennünk, emberekben romlott meg a látás, amivel Isten gondolatait nézzük.

 

Ha sikerül megtisztítanunk azt a belső pápaszemet, amin keresztül Isten világát nézzük: eltűnik a rossz, a betegség, a gonoszság, a bűn... Eltűnik, mert valójában ott se volt soha. Csak az ember szeme látta, Isten szeme nem. Hallgatta a két pap ott a hűvös erdei tisztáson a vénember különös beszédét, Gergely maga elé meredve, Nagy János fejét csóválva olykor, de egyikük se szólt."

 

(Részlet Wass Albert: Hagyaték c. művéből)

Csak ne felejtsük el...

Néha nyitva kell hagynunk az ajtót, engedni, hogy besétáljon rajta a legnagyobb álmunk. Talán egy férfi, vele együtt a szerelem, a boldogság, talán egy jó hír, amitől napjaink máshogyan telnek, talán egy barát, aki visszaadja mindazt, amit eddig az évek eloroztak. Talán besétál az egészség, fölszabadítva testünket a folytonos kíntól. Csak ne felejtsük el nyitva hagyni az ajtót, hisz mind várunk valamire! Mindannyian álmodunk.

(Sarah Garden)