Egy olyan nap volt, amikor bármelyik percben leeshet a hó... és a levegő tele van elektromossággal... szinte hallani lehet. És ez a zacskó csak táncolt velem... mint egy kisgyerek, ha könyörög, hogy játssz vele. 15 percen át. Ekkor jöttem rá, hogy ott van... ez a teljes élet, a dolgok mögött... és ez a hihetetlen jótékony erő, mely azt akarja, hogy tudjam, nincs okom félni... (...) Néha olyan sok a szépség a világban, úgy érzem, ki se bírom. És a szívem egyszer csak megszakad.
(Film)
Mindnyájan keresünk valamit, ami kivisz a nyugtalanságból, a kétségből és az aggodalomból. A káoszt kiszámíthatóságra, a félelmet megnyugvásra, a kételkedést bizalomra szeretnénk cserélni. Kívülről reméljük a segítséget, erőt, támaszt és azt, hogy valaki majd a tenyerére helyez. Eszünkbe sem jut, hogy a megoldás, a válasz, a bizalom bennünk van. Ott mélyen a szívben, lelkünkkel karöltve. Ott van bennünk minden reménységünk a Jóisten felé, melyben nem csalódhatunk. Belülről nyújt vigaszt. Békét, bátorságot, őszinte igaz életet. Csendesedjünk el advent időszakában, engedjük, hogy a hit, reménység és öröm elvigyen minket a szeretethez.
„Áldottak legyenek azok, akik csendben érkeznek életünkbe, könnyű léptekkel, hogy ne ébresszék fájdalmainkat, ne ébresszék fel a szellemeinket, ne keltsék fel félelmeinket. Áldottak legyenek azok, akik könnyedén, kedvességgel közelednek hozzánk, beszélik a béke nyelvét, hogy ne ijesszék meg lelkünket. Áldottak legyenek azok, akik szeretettel megérintik szívünket, tisztelettel tekintenek ránk, és minden hibával és tökéletlenségével egészben elfogadnak minket. Áldott legyen az, aki bármi lehet az életünkben, válassz adományt. Áldottak legyenek azok a felvilágosult lények, akik angyalként érkeznek hozzánk, mint virág vagy madár, akik szárnyat adnak álmainknak, és szabadságuk van választani, hogy maradjanak és fészkük legyenek.”
– Edna Frigato
