A léleknek is van bája...

A léleknek is van bája, mely a szív ékessége, a szellem ünnepe. Ám nem mindenki rendelkezhet vele, mert feltétele a belső nagyság. Első lépés, jót mondani ellenségünkről; a második, jót tenni vele. A bosszú lehetőségét kihasználatlanul hagyni; a győzelem pillanatát nagylelkűséggé változtatni. Az erény sohasem színlel, nem ölt magára díszes ruhát, nem ármánykodik, és nem aláz meg senkit, az élet legegyszerűbb és legbonyolultabb pillanataiban is az marad, ami volt: erény.


(Baltasar Gracián)

Mily szép visszanézni...

Mily szép visszanézni, emlékezni az ifjúságra, mely már messze tűnt! Újra sétálni a mezőkön! A rosszat az ember szívesen felejti s még ha a legnagyobb nyomorban töltötte is: szép volt. Vannak zordabb lelkek, akik tudják, hogy nem volt benne szépség - de ki az, aki nem szívesen kápráztatja el magát emlékeivel!

(Füst Milán)

Milyen jó volna mindent visszakeresni; ifjúságunk tarka perceit, szavaink dallamát, ruhánk, hajunk régi színét s az akkori napsugárét, mely szökdelt és fényesedett rajtunk! És minden velünk történtnek elfeledett, nem is tudott okait, melyek ott rejtőznek bizton e kiveszett vagy begubózott napok szürke mélyén, a lelkünk valami titkos redője mögött. Jó volna most - mert minden dolog közül e nagyvilágon magamnak mégis én vagyok a legérdekesebb -, ha itt egyszer színét hagyja minden, és elszürkül körülöttünk a tájék; csak azokat a napokat vesztettük el igazán, amelyekre nem emlékszünk...

(Kaffka Margit)

Harmónia...

Harmóniát csak olyan lélek tud maga körül teremteni, aki magában már megteremtette.

 
(Müller Péter)

Mindig van új nap

Mindig van új nap  

Soha ne hozz akkor döntéseket, mikor fáj valami. Nem tudsz tisztán érezni, nem tudsz jó gondolatokat szülni. Csak hagyni kell fájni, kivérezni sebed. Elmúlik. Jön egy új nap, és máshogy kelt fel a nap. Fényesebben látod, élesebben érzed. Lelkedet simogatja, sebeid gyógyítja. Nem mindig kell érteni hogyan jöttek azok a fájdalmak tegnap. Csak van, hogy meg kell szenvedni érte. Hogy meglásd és érezd a napsütést is...Átélted és túlélted. Ennyi éppen elég. Ma meggyógyítod szívedet és újra kezded napodat...

 

(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)

Az emberi kapcsolatok törvénye

Az emberi kapcsolatok törvénye

Sokszor megesik, hogy találkozunk valakivel és úgy érezzük, mintha már találkoztunk volna vele azelőtt. Valamikor. Felismerünk olyan személyt, aki korábban fontos szerepet játszott az életünkben. Egy korábbi életben.

Ilyenkor rendszerint vagy nagyon erős az összetartozás érzése, ha a kapcsolat a múltban boldog volt; de megmagyarázhatatlan feszültség és bizalmatlanság üti fel a fejét, ha két ember viszonya a múltban is problémás volt.

Az emberek közötti kapcsolatok épp ezért nem újak, hanem életről-életre, újra és újra találkozunk ugyanazokkal a lelkekkel, hogy együtt dolgozzunk velük feladatainkon és/vagy megoldjuk a problémáinkat. A földi élet célja a szeretet megtanulása, de ezt a szeretetet csak úgy fejezhetjük ki és úgy tanulhatjuk meg, ha megosztjuk másokkal és elfogadjuk azt.

Ezért emberi kapcsolataink a számtalan életen keresztül folyton visszatérő karmikus feladatok pontos megértésével ezeket a kapcsolatokat jobbá tehetjük. Ehhez meg kell tanulni szeretetet adni - és elfogadni, ezáltal több örömöt hozhatunk mások életébe és a sajátunkba is.
Saját magunknak is meg kell tapasztalnunk ugyanazt a szenvedést, amit másoknak okozunk - ezt mondja ki a karma törvénye. Így talán felismerhetjük a rossz magatartásmintáinkat úgy, hogy hogy a kapcsolatainkban egymás tanítói, egymás karmájának eszközei vagyunk. De mivel többnyire lassan tanulunk ezért gyakran ugyanazokat a leckéket kell újra és újra megtanulnunk ugyanazokkal a lelkekkel. Ezek a lehetőségek addig ismétlődnek, míg nem rendezzük, nem fejezzük be a félbehagyott ügyeinket.

Ha egy kapcsolat arra hivatott, hogy jelentős legyen az életünkben, akkor a velünk született védekezéseket ki kell iktatnunk. Ha képesek vagyunk tartózkodni a megtorlástól és a mások által okozott fájdalmakat nem visszaadni, akkor képesek lehetünk a szeretetre. Ha kicsinyes bosszúvágytól hajtva rosszat teszünk azoknak, akik korábban bántottak minket, akkor el kell fogadnunk, hogy akkor hosszú távon magunkat is megsebezzük. ha azonban Ezeket átalakítjuk és pozitív energiát sugárzunk az emberek felé, akkor elsajátíthatjuk a megbocsátás és kikerülhetjük, hogy egy következő életben konfrontálódni kelljen velük.


(Galántai György)

A vonzalom anatómiája

A vonzalom anatómiája

A kérdésre, hogy vajon mi alapján választunk párt általában két lehetséges magyarázat állja meg a helyét: az egyik a hasonlóság felismeréséből fakadó vonzalom, a másik az ellentétességből eredő kiteljesedés iránti vágy.

Baráti kapcsolatokban nem feltétel sem az azonosság, sem a különbözőség, viszont egy párkapcsolat esetén fontos szerephez jut, hogy milyen mintából ered az egymás iránti vonzódás.


Az ellentétek vonzzák egymást

Ebben az esetben két ember pusztán az ellentétességük miatt megmagyarázhatatlan és gyakorta erős vonzalmat érez a másik iránt, noha felismerik, hogy egészen más elvek szerint élnek. De mivel ők hatékonyabban és más eszközökkel oldják meg meg azokat az élethelyzeteket, melyekben mi nem ismerjük ki magunkat, vagy legszívesebben elkerülünk, így ebben a különbözőségben egy titokzatos vonzerő rejlik, amit én "mágnes-elv"-nek nevezek.
Mivel minden ember ösztönösen a kiteljesedésre vágyik, ezért a tőlünk különböző emberekben meglelhetjük mindazon tulajdonságokat, melyek nem képezik személyiségünk részét és az ilyen találkozások valóban a kiegészülés élményét nyújtják.
Azonban ez esetben, ami először rokonszenvet, vonzalmat majd szerelmet gerjeszt, determinálja, hogy később a másik megismerésével idegenkedést és ellenszenvet jelent. A szerelmi lángok csitulásával a racionalitás veszi át a fő szerepet és a korábban vonzó különbözőségek a felek között feszültséget szülnek és a "fordított mágnes-elv" válik uralkodóvá, amit csak és kizárólag kompromisszumok által lehetséges áthidalni - többnyire csak ideiglenesen. De mivel két gyökeresen ellentétes életfelfogású ember hosszú távon - amennyiben nem tudják összehangolni tulajdonságaikat - csak nagy áldozatok árán tud egymás mellett megmaradni, és többnyire ez az áldozat saját személyiségük erőszakos megváltoztatását jelenti, így kérdéses, hogy csupán a párkapcsolat fenntartásáért érdemes-e feláldozniuk egyéniségüket.


Hasonló a hasonlónak örül

A hasonlóságból eredő vonzalmak statisztikailag bizonyíthatóan tartósabbak az ellentétességből eredőknél, ugyanakkor sok esetben nehezebben is alakulnak ki. Ha azonos "hullámhosszú" emberrel találkozunk gyakran lehet olyan érzésünk, hogy mintha mindig is ismertük volna, hiszen hasonló vagy ugyanaz az életfelfogásuk, érdeklődési területeik, érzelmi beállítottságuk, természetük pedig hasonló hőfokon izzik. Hamar bizalmas viszonyt tudunk kialakítani olyanokkal, akiknek a miénkhez hasonló a jelleme és hozzánk hasonlóan is viselkednek.
Az "azonossági-vonzalom" elv szerint a hasonlóságokból eredően könnyebb beilleszkednünk a másik életébe, hiszen a hasonlóságok felismeréséből fakadó öröm pozitív feszültségeket, egyfajta összetartozás-érzetet alakít ki.
Párkapcsolatban azonban a hasonlatosság idővel a megszokás érzetét is kiválthatja, ha lassan megszűnnek a kapcsolatot összetartó feszültségek, pontosan azért, mert hiányoznak az új impulzusok. Ha túlságosan is sok a közös jellemvonás, akkor ezek gátló tényezőként jelentkeznek, melyek megakadályozzák a felek személyiségének, vagy magának a kapcsolatnak a fejlődését.
Ilyen esetben egy közös döntés szükséges, miszerint új, élettel teli energiákat kell bevinni a kapcsolatba, függetlenül attól, hogy az alapvető hasonlóság tartóssá teheti két ember párkapcsolatát.

A két elvnek tehát egyszerre kell érvényesülnie, de tény, hogy utóbbi nagyobb valószínűség szerint eredményezhet tartós kapcsolatot.


(Galántai György)

Lelked melege *

Lelked melege *

Mikor testedet már nem hűti le, mikor csak a forró lelkedet érzed. Mikor már nincs választásod, mikor már nem is vágysz másra. Mikor minden más elhalványodik, mikor csak az ölelését várod. Mikor csak azt az illatot érzed, mikor végre elmerülsz benne. És már a lelked sosem hűl ki...


(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)

Vonzod, hogy tanulj *

Vonzod, hogy tanulj *

Vonzod őt, mert benne van minden érzésed. Pontosan téged mutat, pont téged jellemez. Nem érted őt, és közben magadat nem érted. Azt hiszed ő menekül, és most felismered, hogy te mész előle. Azt gondolod ő bújik meg, és te nem mersz megmutatkozni. Minden, ami fáj miatta, az miattad fáj. Vonzod őt, hogy tanulj magadról. Figyelj, mert megmutatja mitől félsz...


(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)

 

Ha ő az igazi.. *

 

Ha ő az igazi.. *

 

Akkor jött mikor a legnagyobb kínt érezted. Mert a hiány kinőtte magát és elvesztél benne. És akkor megmutatkozik benne valami, amit kerestél. Megérted, hogy még nincs veszve semmi. Ott van benne, érzed és a tiéd az érzés. Reméled, hogy az övé is, de mégsem adod neki a bizalmad. Mert még félsz, még ég a kín benned. Még ott állsz szótlanul és hagyod, hogy elmenjen. Még ott az álarc, hogy elfedd valódi arcodat. Nem tudod úgy adni, hogy ne legyen benne félelem. Érzed, ahogy egyre közeledik az érzés, de mégis egyre messzebb lököd. Még nem, még nincs itt az idő. De ha ez volt a valódi, ha ő volt, aki mindig benned égett és kereste az útját... Akkor megtalál újra, mikor már nem lököd el. Csak hagyod, hogy újra közelebb lépjen, mert tudod: ez már meg van írva Bennetek...

(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)

Még nem *

Még nem *

Látni vágyod és érezni. De félsz is tőle. Félelemmel tölt el. Minden ott van benne, ami fáj most neked. Nem tudod megközelíteni, nem tudod ölelni. Mert érzed a taszítást, ami benned van. Érzed, ahogy megakad a szó a torkodon, ahogy a lelkedet szorítja a félelem. Nem tudsz mást tenni, mint újra menekülni, újra elfutni. Még nem vagy kész érezni, még nem. Túl nagy a kétség magadban, túl nagy az elvárás magaddal. Hiába vágysz, nem mersz érezni... Még nem.



(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)