Hiába *

Hiába *

Hiába kérdezel tőle. Hiába érzed őt. Míg ő nem mer szembenézni, addig hiába teszed. Ezek az ő falai és az ő félelmei. Túl közel voltál, túl mélyen érintetted. Most ellök elég messze ahhoz, hogy ne érinthesd. De nem ereszt elég messze ahhoz, hogy elfelejthesd. Megpróbáltad. Nem megy, és nem is akarod. Csak itt vagy, és várod, hogy újra közel lehessél hozzá... DE tudd, hogy sose volt még ilyen közel. És ez az, ami őt is megijeszti... És már nincs is semmi hiába.


(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)

 

Azt gondolod...

Azt gondolod,
hogy bizonytalan vagyok,
hogy kételkedem benned is,
magamban is.
A szeretetünkben.
Ez nem így van,
Ebben tévedsz.
Amikor érzem,
a kettőnk szeretetét
egyszerre érzem.
Amikor érzek.
Amikor nem,
akkor egyikünkét se.
Félsz tőlem, félsz,
ha jobban látnálak,
elillanna a szeretetem,
pedig én pontosan tudom,
hogy milyen vagy,
de az olyan nekem,
mint a nyakkendőd színe.
Az csak egy felvett ruha,
az valójában nem Te vagy.
Félek én is, de én
az érzést féltem.
Tőled is, magamtól is.
Mert számomra ez lett a világ.
Egy szép új világ.
Vele a világot veszíteném.
Olyan, mint egy különleges,
meg nem érdemelt ajándék.
Mintha én lennék
a legkisebb királyfi,
aki érdemtelenül
kap egy égi kincset,
azzal a kikötéssel,
csak addig maradhat az övé,
amíg a kifeszített kötélen
tudja tartani az irányt,
de az első lépésnél,
az első rossz lépésnél
visszaveszik, úgy,
hogy soha többé
nem láthatja.

Csoda ez nekem,
Mint csalódott
gyereknek,
ha megtudja,
az ajándékot
mégiscsak
a Jézuska
hozza.
 

(.kaktusz)

Természetes hit *

Természetes hit *

 

A legcsodálatosabb érzés úgy hinni valamiben... hogy az már beépült lelkedbe és már a kétség sem férhet hozzá. Mikor már nem csitítja elméd sem. Csak hagyja a szívedet, csak hagyja a lelkedet... hogy létezzen, ahogy a nap létezik ott fent az égen. A maga természetes voltával csak létezik. Mert nem rendítheti meg erejét semmi, feljön és ragyog a felhők felett is. Egyszerűen csak tudod, és már hit sem kell hozzá. Mert ez csak létezik önmagában önmagáért. Nincs benne más csak fény. Nem kell látnod, nem kell érezned... Tudod, hogy ott van. És a legcsodálatosabb érzés: megtalálni önmagadban a fényt, anélkül, hogy látnád. Csak érzed. 

(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)

Ferencz Győző : Csomagolás nélkül

 



 



Ferencz Győző :
Csomagolás nélkül


Mit adhatnék? Nézz körül, amit itt
Látsz, mind a tiéd. Nyúlj érte,
Ami tetszik, vedd el. Nem tőlem kapod.
Semmit nem találsz, ami ne lenne rég
Saját tulajdonod. Amit elveszel,
Nem tőlem: a magadéra ismersz.
Hogy ez kettőnket összeköt? Hagyjuk.

Amit adhatnék, úgysem adhatom.
Ha valami megkülönbözteti
A tiédtől, ami az enyém,
Az a másféle tapasztalat.
Ami rátapadt. Az pedig át nem adható.
Használd hát, amit jónak látsz,
Ne félj, hogy kifosztasz, nem lehet.

Ami az enyém, ha adnám is,
Mondom, el nem veheted.
Pedig akkor lenne az enyém,
Csak akkor, ha hozzáérsz, ha elveszed.
Hogy az kettőnkben közös lesz? Az.
Látod, még te adsz, ha elveszel,
És tőled kapok, ha elfogadod.

Visszaér hozzád *

Visszaér hozzád *

Minden, ami belőled indul ki, az visszaér hozzád. Minden jó és minden rossz. Ezért ne felejtsd el így élni életed. Add azt, amit te is kapnál és fogadd, amit te adtál. Ez az egyszerű áramlat, ami maga az élet folyama. Ahonnan kiindul, az oda tér vissza.


(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)

Két lélek beszélgetése *

Két lélek beszélgetése *

 

Halld meg, amikor meg kell hallanod, amikor téged szólít. És halld meg a csendet is, amikor nem kell más neki, csak a lelked hangja. Nem kell mindig jelen lenni, nem kell mindig hívni. Amikor kell, ott van. Csak figyelj a két lélek beszélgetésére...

(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)

Itt zajlik: Benned *

Itt zajlik: Benned *

Távol vagy tőle, nem látod, mégis érzed. Érzed bent a lelkedben. Orrodban az illata, mellkasodban a lelke, testeden az ölelése. Minden olyan távoli és mégis olyan közeli. Mert mindez itt zajlik. Itt van nagyon közel. Benned.
 

(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)

Lélekérintés *

Lélekérintés *

Szótlanul várod, hogy az érzés betöltse lelkedet. Csak erős karjait érzed. Belefeledkezel a pillanatba és megszűnik az idő. Nem érzed a múlt fájdalmát és nem látod a jövő boldogságát. Csak a pillanat ölelését, csak a meleg testét érzed. Ahogy a lelkedet öleli és összefonódik a két érintés.


(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)

Egymás Lelke *

Egymás Lelke *

Mindent át kellett élnetek ahhoz, hogy most itt tartsatok. Hogy így lássátok és érezzétek egymást. Ha érzed őt a lelkedben, annak oka van, akkor neki ott helye van. Hagyd őt szabadon és te is szabaddá válsz. A legnagyobb kincset találtátok meg: Egymás lelkét. Az az Egyetlen Egyet.


(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)

Újra az a pillantás *

Újra az a pillantás *

 

Igen, vártam a pillantásod, de láttam benne az árnyakat is. Féltem, de nem mertem mondani. Menekültem, de nem tudtam elég messze. Mert már érintés nélkül érzem érintésed és hangok nélkül hallom hangod. Félek, de értelek, mert itt érzem mellkasomban. Engednélek, de mégis úgy a jó, ha te érinted lelkem. Kértelek, hogy menj és elfelejtelek. Bíztam benne, hogy ez nem tarthat örökké. De mégis arra kérlek most, hogy maradj és hadd nézzelek tovább. Akárhogy is fáj, már újra várom pillantásod.

(Cser Melinda-Utazás a lelkem körül)