A lélek mindenkiben ott alszik...

A  lélek mindenkiben ott alszik, de nem mindenki él a lélekben. Ez az emberi szenvedés oka. A lélek ugyanis csupán akkor él, mozog, cselekszik bennünk, amikor élünk, mozdulunk, cselekszünk benne.

Ha a lélek útján jársz...

Ha a lélek útján jársz, bárhogyan, bármilyen irányban lépsz is, az igazság nyomát hagyod magad mögött - ritkán beszélsz, gyakran szeretsz, és nem ítélsz el másokat.


(Marianne Eagle)

Ha engeded...

Ha engeded, hogy lelked igazi szeretetet sugározzon, a korábban magadban és másokban elítélt dolgok elveszítik jelentőségüket.

(Uranda)

Hagyd, hogy lelkünk eggyé válhasson...

Hagyd, hogy lelkünk eggyé válhasson ma, mert nem biztos, hogy bármikor megtörténhet! Egy nap talán a földbe mélyeszthetem a körmeim, a párnába temethetem az arcom, görcsben fekhetek mozdulatlan, vagy őrjöngve emelhetem kezeim az ég felé, és az egész világ helyett kívánhatom reménytelenül csak azt az egyet, hogy visszatérj.

(Mary Jean Irion)

Ráébredés...

Szinte bármely fölkavaró érzelem ráébresztheti "belső szemünket" a valóság csodájára. Úgy tűnik, egyeseknek a szerelem segít ebben. Mások szemét a természet szépsége vagy egy művészeti alkotás nyitja fel. Valószínűleg bármilyen mély tapasztalat azonnal fölemelheti lelkünket abba a magasságba, ahonnét bepillanthatunk a szent gyönyörűségbe, amelyik mindig is ott volt, de nem voltunk elég nagyok ahhoz, hogy érzékeljük.

(Margaret Prescott Montaque)

Az élet a legjobb tanár...

Az élet a legjobb tanár. Az élet általában nem beszél hozzád. Csak lökdös ide-oda. Minden lökéssel azt hozza a tudomásodra, hogy "ébredj fel! Valamit meg akarok tanítani neked."


(Robert Toru Kiyosaki)

B.Huszta Irén: Tanítás

 B.Huszta Irén:
Tanítás

Néha még felsejlik
A régmúlt homályos
Ködfátyolán át
A sejtjeimbe égett fájdalom
Izzó stigma minden ráncomon
Melyet a feledés legmélyére igyekeztem temetni
S amitől illúzió-létemben a legtöbbet kaptam

 

Mert megtanított
Örülni a jónak
Szeretni a boldog pillanatokat
Tisztelni a szépséget
Mint mennyei kékséget
Hódolni a tisztesség előtt
Mely naponta fehér ruhát ölt
Elfogadni a világot
Meglátni az árnyékban a fényt
Fehérben a szivárvány minden színét
Észrevenni a reszketve kinyújtott kezet ha kér
És ha ad
Szégyen nélkül elfogadni azt
Meghallani a mindenséggel eggyé-válás
Halk szimfóniáját
Tudni
Hogy csak kétségből lesz egység

 

Megtanultam hát szenvedésből a leckét

"Biztos lehetsz benne...

"Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz,
s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy."


(Hemingway)

Kovács Anikó: Súgás a tavasznak

Kovács Anikó:
Súgás a tavasznak

 

Tavaszt szórnék szét máris, ha tudnék,
elűzve a téli, rossz napokat, - mindet,
elég volt a sötétből, tűnjön az árnyék:
zümmögő napsütést akarok, - tüzet!

 

Látni akarom a friss rügyet, ha fakad,
hogy új ruhát kap a gesztenyefa ága;
te pedig bátran szívemre bízod magad,
hogy elvezesselek egy szebb világba.

 

Sok zöld levél halkan, zizzenve lebben,
nincs hang, mi súgna ennél édesebben,
fénylő s kegyelmes béke ébred bennem;

 

semmi sem fontos már, csakis mi ketten.
A parkban tán' enyhe szellő sem rezdül,
...s látlak, ahogy jössz az úton keresztül

Juhász Gyula: Tavaszvárás

Juhász Gyula:

Tavaszvárás

A déli szélben lehunyom szemem
És gyöngyvirágok szagát érezem.
Az esti égen violás a szín
És kikeletben járnak álmaim.

A hó alól már dobban boldogan
A föld nagy szíve s csöndesen fogan
A csíra, melyből új élet terem
S bimbók bomolnak majd szűz réteken.

Az örök nap még bágyadtan ragyog,
De tavaszosok már a csillagok
S az éjszakában zizzenő neszek,
Egy új világ susogja már: leszek!

A földre fekszem, hallgatom szívét,
Az égre nézek, kémlelem színét,
Ég, föld között angyali üzenet
Hirdeti a jövendő életet.

Mert boldog ige ez és szent igaz
És örök törvény és áldott vigasz,
Hogy győz az élet, duzzad és dagad
S elönti mind az ócska gátakat!