Palercsik László: A múzsa csókja

 

Palercsik László: A múzsa csókja

 

Érted születnek a versek,

Miattad vannak remények.

S a szerelmes költemények

Csakis hozzád könyörögnek.

 

Te vagy a versek múzsája,

A szerelem édes csókja,

S a vágyak zengő dallama,

A dalnak minden szólama.

 

Vágyom a múzsa csókjára,

Ajkamra tapadt ajkára.

Rövid csók, mint a lehelet,

Pillanat ígér életet.

 

Hosszú csók, mint az életünk,

Miben ketten elmerülünk.

Érzékin dobogó szívünk

Fonja össze szeretetünk.

 

Féltés nélkül érezhetlek,

S féltve mindentől védhetlek.

A csókod legyen köszönet,

A szemed fénye üzenet.

 

Könnyű legyen, mint a pille,

Szép, mint a vers üzenete,

S igaz legyen az az álmom,

Hogy Tőled egyszer megkapom-

Kun Magdolna: Mondd?

Kun Magdolna: Mondd?

Mondd átok vagy áldás tudni, hogy ennyire szeretlek,
s megbocsátható-e, ha lelked gyöngykagylóba zárom.
Bűnnek vallod-e ha az érzések titkait sosem palástolom
és a lobbanó szenvedélyt csak két szemedben látom.

Mondd, oly tisztán szól- e még lelkünkben a dallam,
mely annyi éjen át szívhez szóló lágy muzsikát játszott,
s melyben a kimondott szép szavak, mint apró mécsesek,
a szerelem éltető erejétől kaptak örömtüzű lángot.

Mondd szeretsz-e úgy akkor is, mikor gondolatban ölelsz
és nem érinthet két kezem a megvetetlen ágyon,
mert helyettem csak az őszi szél simítja révedező arcod,
ahogy elmélázva ringatsz egy könnyes vallomáson.

Számomra...

Számomra és a hozzám hasonló emberek számára a melegség maga az élet. Minél több melegséget adunk egymásnak, annál több melegség, annál több élet lesz bennünk.  

(Osho)

Ezernyi titkod...

Ezernyi titkod
bennem rejlik
számtalan szádon
ajkam fénylik
merész pillanat
téged szeretni
hiányod félni
s reménybe temetni...

 

(Pálnagy László)

Jó szívvel lenni...

Úgy látom, hogy a nyugalom leginkább a szeretet és az együttérzés gyakorlásának eredménye. Minél többet törődünk másokkal, annál jobban érezzük magunkat. Jó szívvel lenni mások iránt, hűséget, melegséget érezni, a lélek megkönnyebbülését jelenti. Ez az enyhet adó érzés a nyugalom, a sikerült élet bizonyítéka.

 
(Tendzin Gjaco)

Szeress...

Szeress, szeress mint én szeretlek téged,

Oly lángolón, oly véghetetlenül,
Áraszd reám a fényt s a melegséget,
Mely isten arcától szívedbe gyűl.

 

 

(Petőfi Sándor)

A tudat, hogy szerethetsz...

A tudat, hogy szerethetsz és szeretnek, olyan melegséget és gazdagságot ad az életnek, amit semmi más nem pótolhat.

 

(Oscar Wilde)

Bódai-Soós Judit: Csak adni kérek

Csak adni kérek

 

Ne tégy mást, csak várj rám!
Ha vársz: megérkezem.
Nem kell pompa, márvány,
elég a csend nekem.
Szólj hozzám e csenddel
és hallgasd sóhajom,
érints meg szemeddel,
s ne fogd le két karom!
Nyiss rést lelked mélyén,
melyen át beférek!
Nem várok semmit, én
csupán adni kérek.

 

(Bódai-Soós Judit)

Hányszor lehet az ember életében szerelmes?

Hányszor lehet az ember életében szerelmes?

„Meglévő szenvedélyeknek tárgy kerestetik…” - írta Füst Milán. Nem lehet, hogy mindenki valahogy így van vele? Mert szenvedélyeink vannak, de nincs hozzá tárgyunk. Egyre többen élünk egyedül. Ki ezért, ki azért, az igazit persze mindenki keresi, de úgy tűnik, vagy kevés igazi van, vagy túl magasra tesszük a mércét.

Milyen szép volt Tatjana és Anyegin szerelme. Romeó és Júlia sem tud kimenni a divatból. Keressük őket, de nem lehet már úgy élni, mint ők tették hajdanán. Lehet, hogy befellegzett a nagy szenvedélyeknek? Az egy éve vásárolt műszaki cikk tönkremegy a garancia lejártát követő héten. A gyereknek fogalma sincs róla, mi az a ruhazsebkendő, és nem hordunk tavalyi télikabátot. A szerelmeink is ilyenek: a tavalyi szerelem sem divat. Ritkán látni boldog, középkorú párokat. Az ugyanis a válás időszaka lett.
 
Persze, keressük a szerelmet, de nem biztos, hogy tudjuk, mi az. A témával foglalkozó szakemberek azt mondják, egy ember életében két-három esetben jelenik meg a szerelem nevű érzés. A többi nem az. Illúzió, megalkuvások sora, pánik előidézte kényszerkapcsolat. Azt a két-három szerelmet sem becsüljük meg, mert rosszul érint minket a szeretetté szelídülése, kissé egyhangúvá válása. Hogy meg kéne harcolni érte, hogy fenntartható maradjon az a gyönyörű érzés, amitől elgyengültünk és remegni kezdett a térdünk.

Azt hisszük, jön majd másik. Mert eddig mindig jött. Mert az ismerőseinknek is mindig jött. Csak menni kell érte. Szórakozni, társkeresni, kiállításra, partikra járni és majd szembejön. Kérdés, felismerjük-e, hogy ő az Igazi vagy csak az igazik sorát fogja növelni. Kérdés, mit kezdünk a szürkülő hétköznapokkal, a felemelt hanggal, az egyre több külön programmal.
 
Lehet, hogy meg kéne állni egy kicsit. Nem kidobni a régit, hogy jöhessen az új. Kompromisszumot kötni, észrevenni a másik igyekezetét, tenni, hogy megmaradjon az érzés. És mikor kezdjük elveszíteni a hitünket, megkérdezni azokat, akiknek sikerült.
 

(Forrás:Szimpatika)

Aranyosi Ervin: Reggeleink

Aranyosi Ervin:

  

 Reggeleink

 

Mikor felébredsz én már dolgozom.
Angyali lépted mögöttem elsuhan.
Munkám alól magam feloldozom,
s karomba simulsz kissé még álmosan.
Egymást ölelve testünk összeér,
szeretet-burkunk lágyan vesz körül.
E perceket nem adnánk semmiért,
vibrál a lelkünk, szívünk így örül.
Mindentől megvéd e szeretet-páncél,
vigyáz reánk, könnyíti lépteink.
Olyan előny, mint futónak a hátszél!
-Kik nem próbálták, meg sem érthetik.
Feltöltődés és frissítő bizsergés,
szívmelengető és lágyan ringató,
mint tűző napon, lágy szellő didergés,
-megnyugtató és egyben biztató.
Indul a nap a kávé illatával.
Két falat között elbeszélgetünk.
Reményeinket keverjük a mával,
hiszünk abban, hogy mindig itt leszünk.
Így lehet hát a hétköznapból ünnep!
Útravaló, akárhová megyünk.
A szeretet közöttünk meg sem szűnhet,
s hogy napról napra boldogok legyünk.
A Valentin nap nekünk csak egy lépés,
egy lépcsőfok, mely sikerhez vezet.
Éveken át kitartó, boldog érzés,
amit te adsz, s én adhatok neked.