"Egy év... Kimondva mennyire kevés, de mennyi gyötrelem, mennyi könny, és akarat kellett hozzá. Istenem. Ha belegondolok hányszor éreztük azt mindannyian, hogy hagyjuk az egészet a fenébe. Nem küzdünk és nem görcsölünk, legyintettünk, nem ér annyit az egész, majd ugyanezzel a lendülettel tért vissza az erő. És mentünk tovább. Mert hittük, hogy menthető, az élet, a kapcsolat, a jövő. Hittük és tudom, ma is ezt tesszük. Díszítünk, vagy csak csendesedünk, várunk, és tudjuk, hogy van tovább. Mert egy éve más volt, és jövőre ismét újba öltözik majd a világ. De várjuk, vagy akarjuk, tudjuk, oly mindegy, mert érkezik. És jöjjön bárhogy, legyen bárhogy, hidd el, készen állunk! Mindannyian!
(Todorovits Rea)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése