Napi Lélekoldás:
"Az érzéseim és a gondolataim harcolnak bennem. Az érzéseim tudják hogy soha senkinek nem kell megfelelnem, de a gondolataim sulykolják hogy nincs ez így rendben. Amikor az érzéseimre figyelek akkor a pillanatokban megbúvó szeretetet keresem, de amikor a gondolataim irányítanak, akkor a szeretet elillan és a megfelelési kényszer marad helyette. Ha tehetném soha nem foglalkoznék a döntésekkel, de ennek az lett az eredménye, hogy a döntésképtelenség felemésztette a Lelkemet. Vívódok és harcolok magammal. A szívem szerint éljek, vagy mások elvárásainak megfelelve? Mit tegyek, hogy értelmet találjak az életemnek.
Lemondtam már magamról, és arról, hogy boldogságom legyen. Feladtam a küldetésem, vagy az is lehet, hogy sok nehézség miatt elfelejtettem az üzenetet, amit a Lelkembe súgtak, mielőtt megszülettem. Ideje emlékeznem arra, hogy ki vagyok én, és ideje elfelejtenem mindazt, amit a megélt történeteim a gondolataimba, a fejembe véstek.
Most két kezem a szívemre teszem, és hagyom, hogy a szívem vezessen engem. Megbocsátok önmagamnak, és megengedem magamnak, hogy tovább lépjek. A múlton változtatni nem tudok, de a jövőm boldogságáért még tehetek. Megállok egy pillanatra és új sorsot írok magamnak, aminek a címe: Szívből szeretem az életem!"
Végtelen szeretettel:
Váradi Andrea és Dömötör Aletta
