A tegnap küszöbén

 

A tegnap küszöbén

Egy szó, amely megtöri a csendet,
Pár dal, ami úgy kell, mint a só,
Egy kéz, ami akkor kap el éppen,
Amikor már csak zuhanni volna jó.

***

Egy éj, mely színes áradatba fordult,
Hajnal előtt előhívatnám,
Egy lap, mi a radírtól letisztult,
Mint az a hely, ahol oly rég jártam már.

***

Egy vers, amit feledésből írtam,
Egyszer talán valakit elér,
És a harc, mit mások miatt vívtam,
Viszem magammal a tegnap küszöbén.

(Mikula István)

ÁLMODJUNK

ÁLMODJUNK

Álmodjunk egy olyan világot magunknak,
Hol értelmet nyer minden,
Hol tiszta a levegő,
Köd nem homályosítja el.
Arcokat tisztábbnak látod,
Ha távolba nézel.
Szemek vissza verik a fényt,
Bennük valós képek.
Álmodjunk egy olyan világot,
Hol nem elvesznek,
Hanem kérnek,
Hol békésebb az élet.
Egy olyan világot
Hol érdemes lesz élned.

(Polt Kornélia)

Lelked mélyén...

Lelked mélyén - Isten országában - most is béke van. Csend. Nyugalom. És boldogság. Csak nem tudod megtalálni.


(Müller Péter)

Minden szívnek otthon kell

Vakáció

Az embereknek szárnyakat ad, akik aztán messzire repülnek. El a munka kényszeréből, el a mindennapok taposómalmából, a kimerítő életből...
Vakáció: lehetőség arra, hogy meghalljuk a csöndet, a természet halk, csodálatos hangjait: azt, amit a szél az erdő fáinak suttog, azt, hogy miért zümmögnek rendületlenül a méhek, és hogy dalaikban miről énekelnek a pacsirták. Ha ezen az úton járunk, akkor egy olyan érzéssel találkozhatunk, amely a városok zajában és a mindennapok zűrzavarában elveszik: találkozunk magával a boldogsággal.

Aki a csend szavára hallgat, az lelke mélyén egy titokzatos hangot fog hallani, egy idegen, de mégis bizalmas, egy halk, de mégis beható hangot.

Vakáció: figyelj a csöndre, és juss el magadhoz!

Az út, amelyet meg kell tenned, nem lesz hosszú: ez a távolság lényed külső burka és benső világod, a szíved között van. Ha ott nem a béke honol, akkor sehol a nagyvilágban, töltsd a vakációd bárhol, nem leled meg az örömet. Ha viszont szívedet béke tölti el, mehetsz oda, ahová csak akarsz: nyaralásod csodálatos lesz. Még akkor is, ha otthon maradsz.
 
(Phil Bosmans - Ulrich Schütz : Minden szívnek otthon kell)

1etlen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1etlen

1etlen fával kezdődik az erdő,
1etlen cseppel ered el az eső,

1etlen hópihe indít el egy lavinát,
1etlen szellő mozgósít egy hurrikánt,

1etlen napsugár űzi el a telet,
1etlen szó okoz fájó sebet,

1etlen szikra gyújt fényt a sötétbe,
1etlen gondolat hajt mindig előre,

1etlen mosoly feledteti a bánatot,
1etlen tett kivált csodálatot,

1etlen pillantás lobbant nagy szerelmet,
1etlen tollvonás véget vet mindennek,

1etlen perc maga az élet,
1etlen porszemmé válik maga a lélek.

(Mikula István)

Az élet értelme

 

Az élet értelme

Nem vagy erősebb a tölgynél,
mert a tölgy Te magad vagy.
Nem vagy hangosabb a szélnél,
mert a szél Te magad vagy.
Nem vagy fényesebb a napnál,
mert a nap Te magad vagy.

Valakinek valahol,
aki átölel egy tölgyet,
aki titkot súg a szélbe,
aki szembenéz a nappal,
valakinek valahol
TE OTT VAGY!

(Tóthné Rózsa)

SZÓKERESŐ

Árvai Emil:
SZÓKERESŐ

Szívem tolltartó: kotorászok
puha ceruzáért, s ha tompa
nem baj, csak ne legyen goromba,
nem rajzolok épp csatabárdot.

Rajzolok inkább halvány reményt,
hogy szót ért még ember és ember,
s tudunk egymásnak szeretettel
életet adni, lelki segélyt.

Mert én már vitázni nem bírok:
előre fáj minden sérelem,
amit kapok és amit adok.

Puha ceruzáért kutatok
hát: várj egy kicsit, mert keresem
a legszebb szót, hisz NEKED írok!...

 

Bújócska

 

Bújócska

Ha völgy leszel,
Én hűs patak benne
Ha te vagy a patak,
Én ívelt híd felette

Ha út leszel,
Én a szekér rajta
Ha te a szekér,
Én majd a pajta

Ha mese leszel,
Én gyermek, ki hallgat,
Ha gyermek leszel,
Én dal ki elaltat.

Ha irka leszel,
Én majd a lapja
Ha te az irkalap,
Én a vers rajta.

Ha vers leszel,
Én toll, mi leírja,
Ha te a toll,
Én sötétkék tinta.

Ha telihold leszel,
Én egy kis csillag,
Ha csillaggá leszel,
Kiválasztalak.

(Gál János)

Ha a Tiéd, visszatér

 

Ha a Tiéd, visszatér

Hidd el, hiába kóborol, kalandozik. Hiába fut a világ végére is önmaga- és a saját érzései elől. Hiába is próbálkozik újra meg újra... Visszatér Hozzád. Hiszen az igazi szerelem nem térben és időben van. A lélekben köttetett. Azt pedig nem tudjuk levetni. 

 

(Mohácsi Viktória)

Minden lélek-találkozás egy ajándék...

 

Minden találkozás, mely lélekben megérint (legyen akár szerelem vagy gyűlölet első látásra), mindig elmúlt életeink folytatása. Ha valaki azonnali érzéseket vált ki belőlünk, biztosak lehetünk benne, hogy valahol, valamikor már találkoztunk, s most folytatódik történetünk. 

 

Ebből tudhatjuk, hogy kettőnk meséje még nem ért véget. Most lehetőséget kaptunk a megélésre, vagy a gyógyulásra. A karma a kiegyenlítődésre törekszik. Mindaddig fogunk életről-életre találkozni, míg a tiszta, feltétel nélküli szeretetet nem tudjuk érezni egymás iránt. Míg fel nem oldottuk, meg nem gyógyítottuk az egymásnak okozott sérüléseinket.

Minden lélek-találkozás egy ajándék, hiszen magában hordozza a fejlődés lehetőségét egymás lénye által.

 

(Mohácsi Viktória)