2017. március 12., vasárnap

Ő számomra a fény...


Úgy szeretem, hogy azt a legtöbben meg sem értenék. (...) Mint ahogy a Föld szereti a Napot. Ő számomra a fény, ha elveszettnek érzem magam. A melegség, ha fázom, és a nevetés, ha már túl régóta esik az eső. (...) Ez egészen más. Szerelmes vagyok a lelkébe. És ha Isten megáldana, azt szeretném megérinteni.
 
 
(Sliders)

2017. március 10., péntek

Te legyél a béke...

 
Te legyél a béke...

Te legyél a béke ott,
hol nyugtalanság van.
Te legyél a rend a káoszban,
és a mindent átható harmónia
a világ zűrzavarában.

Te legyél a világosság ott,
hol sötétben tapogatóznak.
Te legyél oltalmazó szárnya,
és angyali útmutatása
a védtelen holnapoknak.

Te legyél az az ösvény,
melyre az igaz rátalál.
Te legyél az az érintés,
mely többet mond a szavaknál,
és a jótett, mely szerény utakon jár.

Te legyél a megértés, a hála,
mely áldást visz magával,
Te legyél az öröm, mely fényt ad mosolyával,
és a bölcsesség, mely egyre teljesebbé válik
az idő jótékony múlásával.


(Kiss Éva (I)


Önzetlen...


Az igazi szerelem (...) a másik emberi lény iránt érzett legmélyebb érzelem kifejeződése; egy felfokozott tudata annak, mit igényel, és mire vágyik a partner: most és a jövőben is. Önzetlen, a másik javát tartja szem előtt.

(James Dobson)

Fájdalmasan hiányzik...


"Betegségben és egészségben; gazdagabban vagy szegényebben; legyen jobb vagy rosszabb; mától fogva..." Az akaratnak ez az alapvető elkötelezettsége fájdalmasan hiányzik oly sok modern házasságból. Sokan mintha azt mondanák: szeretlek, ameddig érzem a vonzásod... vagy amíg nem találok valakit, akinek jobb a külseje... vagy amíg előnyömre válik a kapcsolat folytatása.
 
 
(James Dobson)
 

Véleményem szerint...


Még ma sem vagyok képes szeretetet koldulni. Véleményem szerint, ha valaki nem adja önszántából, semmit sem ér.
 
 
(Maureen Lindley)

Tündérdal az alkonyatban

 
Tündérdal az alkonyatban

Káprázatos valóság, tündöklő csoda;
Bármi lehet, ha szíved is úgy gondolja.
Egyszerű a világ, csak rá kell jönni titkára,
Hagyd, hogy mindez szívedet átjárja:
Érezd a szellőt, hogyan simogat,
Kövesd az erdőt, ő mesél titkokat,
Álmodj az éjszakával, ő majd vigyáz rád,
Élvezd a Napot, sugara csak téged áld.
Hemperegj egy nagyszerű világban,
Tárd ki kezed, ne félj, higgy a csodában.
S ha bárki mást látsz meggyötörten,
Árazd el őt tengernyi szeretetben.
Mutasd meg, mennyire játékos a szellő,
Hogy milyen kellemes társaság az erdő,
Hogy az éjszakánál huncutabb nincsen,
S hogy Nap a leggyönyörűbb az égen.


(Pál Szilvia)

Egy boldog és minden jóval teli életet kívánok!

 
Az idén 80 éves Jane Fonda tudja, mi a legjobb orvosság a betegségek ellen!
 
A színésznő még mindig remek formában van, és azt is tudja, miért nem környékezik meg őt a betegségek. Most megosztja ezt a titkot velünk is!
 
Bármilyen nehéz is elhinni, hisz még mindig remek formában van, Jane Fonda idén lesz 80 éves. Azonban annak ellenére, hogy már nem fiatal, esze ágába sincs begubózni, a semmittevés helyett ő az alábbi dolgokat javasolja: 

"Menjünk kirándulni, látogassuk meg azokat a helyeket, amelyekre mindig is kíváncsiak voltunk. Éljünk! Ebben az életkorban már nyugodtan elengedhetjük gyerekeink kezét, hiszen ők már felnőtt emberek, meg van a saját életük, sorsuk.

Persze, ha tudunk segítsünk nekik, ha szükségük van bármire, és mi megtudjuk adni, tegyük meg, de akkor teszünk a legjobbat magunkkal és családtagjainkkal is, ha a saját életünket éljük.

Az élet sokkal több annál, minthogy egész nap dolgozzunk. Nem szabad mindent feláldoznunk a gyerekeinkért, már ebben a korban nem kell ezt megtenni.

Persze, vannak olyan utódok, akik követelőzni fognak, akik szeretnék, hogy adjuk neki oda a megspórolt pénzünket, de magyarázzuk el nekik azt, hogy az a mienk, és hogy dolgozzanak meg a sajátukért.

Az emberek többsége egész életében a pénzt hajszolja, a vagyonát gyarapítja, kínkeservesen felépít három házat, majd 60 éves kora után már csak pár négyzetméteres szobára, konyhára, fürdőszobára lesz szüksége. A többinek mi értelme?

Minden családban vannak problémák, függetlenül, hogy a társadalmi ranglétra melyik fokán állnak. Közhely, de nem a versengés, a verseny a fontos, hanem az, hogy kivel mennyi időt tudtunk eltölteni, megosztani az élményeinket, örömünket, akár bánatunkat. Az igazán fontos dolog az életben a boldogság, az egészség, és hogy sokáig tudjuk örülni egymásnak, családunknak.

Ne idegeskedjünk, rágódjunk olyan dolgokon, amelyeket úgy sem tudunk megváltoztatni. Ez nem vezet sehová, sőt, a fölösleges stressz, szorongás megbetegíthet. Ilyen életet akarunk magunknak? Inkább azzal foglalkozzunk, ami feltölt, ami örömet okoz. Térképezzünk fel a környéken olyan helyeket, amelyek lenyűgöznek, amelyek elvarázsolnak, ha csak pár órára is.

Amíg az ember boldog és egészséges, minden napot örömmel él át, várva a következő reggelt.

Ha nem vesszük észre az élet apró örömeit, csak az időnket vesztegetjük. Egy optimista léleknél nincs jobb orvosság, egy boldog lélek pedig legyőzhetetlen, semmilyen betegség nem húzhat ujjat vele.
Őrizzük meg optimista szemléletünket, vagy tudatosan váljunk azzá. Örüljünk az életnek, mert az csakis a miénk! Legyünk nyitottak, barátságosak.

Egy boldog és minden jóval teli életet kívánok!"

(Jane Fonda)

A gyermekkor világa

 
A gyermekkor világa

A gyermekkor mély varázsa,
Az óriás felnőttek pusztító parazsa.
Nézni a gyermeket anyja ölében,
Távol mindentől a család örökében.
Még nem érzi a világ súlyát.
Nem érzi a bűnök világát.

Látszólag minden tiszta és szép.
Hallja fülében anyja dúdoló énekét.
Nem érdekli, csak a maga boldogsága.
Ez maradt neki: a gyermekkor világa.
 
 
(Kálóczi Balázs)
 
 

Azt hiszem, fontos...


Azt hiszem, fontos közel maradni a gyerekkorunkhoz. A gyerekkor az ember legfontosabb időszaka.

 
(Margaux Fragoso)
 

Mély tisztelettel üdvözöllek...


Mély tisztelettel üdvözöllek, eső! Köszöntelek, égi pöttyenések, vonuló felhők morzejelei... Ne is nézzétek őket felnőtteket, vízcsepptől félőket, ahogy futnak-menekülnek előletek ernyőjük oltalmába, házuk fedele alá. (...) Kedves csöppek, ti csak nekünk estek, akiknek még bőre örömmel fogadja alig észrevehető érintéseteket... Ti vagytok az állandóság, a mindig másnak és mindig ugyanannak érzékeny egyensúlya, a jelen idő, amit egyes szám első személyben csak mi merünk végigélni, felosztva és megnyújtva a tünékeny pillanatot, ahogy a tenger osztja meg magát újra meg újra felcsapódó tarajos hullámokba.
 
 
(Örkény István)