2015. április 7., kedd

Nem, nem felejtettelek el...

 
Nem, nem felejtettelek el, de te aludtál a szívemben, és én nem mertelek felébreszteni.
 
 
(Henry de Montherlant)
 

Légy biztos benne...

 
Légy biztos benne, mit akarsz az életben, mondd ki, amit érzel, és soha ne félj önmagadtól.
 
A szív mindig győzedelmeskedik az értelem felett. A szív, legyen bár meggondolatlan, öngyilkos hajlamú és mazochista, mindig eléri a célját.
 
 
(J. A. Redmerski)
 

Aki szeret...

 
Aki szeret, az nem vár a saját odaadásáért ellenszolgáltatást.
 
 
(Umberto Eco)

Gligorics Teréz: Amíg élek


Gligorics Teréz:
Amíg élek

Ki tudja hány perc vagy hány nap az élet?
De mielőtt életem véget ér,
lesz-e még alkalmam szeretni Téged,
eljössz-e egy nap majd szívemért?

Semmit sem várok, és semmit sem kérek.
Ha rólam álmodsz, megérzem Én,
de szívemben örökké várok, remélek
míg az órán a mutató mendegél.

S ha már nincs holnap, én attól sem félek.
Nem fáj a szív, ha már nem dobog,
de ma még itt vagyok... s ameddig élek,
szeretlek... míg a nap elrobog.


Azt hiszem...

 
 
Szerintem képtelenség igazán kiszeretni valakiből. (...) Azt hiszem, hogy ha szerelmes lesz az ember, igazán szerelmes, akkor az egy életre szól. Minden más csak élmény és illúzió.
 
 
(J. A. Redmerski)

Hagyd, hogy a szíved szóljon...

 
Tudni semmit sem tudok. De a szívével egyet és mást megérez az ember. Hagyd, hogy a szíved szóljon, az arcokat faggasd, ne arra hallgass, amit a nyelvek mondanak.
 
 
(Umberto Eco)

Csak így lehet...



Fontos, hogy megfelelően zárjuk le a dolgokat az életben. Csak így lehet véget vetni valaminek. Különben bennünk rekednek szavak, amelyeket ki kellett volna mondanunk, de nem mondtunk ki, s a szívünket megbánás tölti el.



(Yann Martel)

Ahol Otthon Vagyok


Ahol Otthon Vagyok

Ahová utam vezet, parkkal ölelt földre,
És kisdedet vesz egy szülői kéz ölbe,
Ahol önfeledten szállhatok szabadon,
Ott lesz az otthonom,
Ott vagyok csak otthon.
Hol nem éri el a kedvest búcsúzó levelem,
És nem éri harag, csak szép szerelem,
Ahol a szenvedőt nem érzem, nem hallom,
Ott lesz az otthonom,
Ott vagyok csak otthon.
Ahová vígan költözik nem-múló szenvedélyem,
És álmaim vonatát is mindig elérem,
Hol hangoddal is ölelsz, ha úgy akarom,
Ott lesz az otthonom,
Ott vagyok csak otthon.
Ahol régi dalt dúdolhatok új padon,
És az emlék marad az igazi vagyon,
Ahol a gonoszt én élni sem hagyom,
Ott lesz az otthonom,
Ott vagyok csak otthon.
Ahová vigasztalásom is vezet,
S testvér nyújt majd tiszta kezet,
Hol vérem sötét lényét is eldobhatom,
Ott lesz az otthonom,
Ott vagyok csak otthon.
Ahol nem lep meg egy fura rémület,
Ha egy zűrös éj után felébredek,
Hol néhai sebeim is begyógyíthatom,
Ott lesz az otthonom,
Ott vagyok csak otthon.
Ahol nem szűnik meg a vonzalom,
S a vágy marad a barátom,
Hol a gyönyör üzenet lehet az ágyamon,
Ott legyen az otthonom,
Ott legyek otthon.



(Elorina Nihil)


Pesszimista Optimizmus














Pesszimista Optimizmus
 
Tavasszal virágzik a rét,
S hallani lehet a fák énekét.
Tavasszal zümmögnek a méhek,
S látni, ahogy a természet újraéled.


 
Tavasszal a fák is lassan kizöldülnek,
S fülemet hangos madárzaj tölti meg.
Tavasszal mezőn és réteken lenni jó,
S hangosan kiabáljuk, hogy élni jó!


 
Igen, ez a zsongás betölt mindent,
Mikor a téli szél lassan tovalibben.
Mikor hallani lehet a fák énekét,
Mikor kivirágzik minden rét.


 
A mi korunkban néha sötét az ég,
S olykor halálra rémít a mindenség.
Vannak, akik a réteken is félnek,
Sokakat ijeszt meg e csapodár kísértet.


 
És mégse lesz földünkön örömünnep,
Félek, e dalban nehogy elszédüljek.
Bár nem tudjuk olykor, hogy élni jó,
És mégis csak rémült válasz hallható!


 
S mert kavarog minden kint és bent,
Néha meginoghatunk hitünkben.
Dúdolom halkan a magam életét,
S dolgozik bennem a mindenség.




(Elorina Nihil)


2015. április 4., szombat

Békés, Áldott Húsvéti Ünnepeket!


A Húsvét dicsősége
érintse meg szívedet,
gazdagítsa hitedet
és fakassza dalra lelkedet.
Békés, Áldott Húsvéti Ünnepeket!