Hiszek abban...

Hiszek abban, hogy varázslatos életet élek. Szinte minden nap megköszönöm istennek, hogy egy újabb nappal ajándékozott meg, és arra gondolok, milyen érdekes események és kihívások várnak rám aznap. Megtanultam, hogy a harmonikus élet rengeteg olyan lehetőséget tartogat számomra, melyek megerősítik bennem a szeretetet és az életkedvet.

(Victoria Moran)

Amikor megszülettél...

Amikor a világra jöttél, valakinek el kellett volna mondania, hogy nem vagy véletlen ezen a világon. A szemeidbe nézve kellett volna elmondania, hogy erősebb vagy, erősebb bárkinél. Amikor megszülettél, abban a pillanatban tudnod kellett volna, hogy csoda vagy, és történjen bármi, sodorjon majd az élet bármerre, a csoda benned, megmarad. El kellett volna mondani, hogy minden könnyed felszárad egyszer, ne add fel, mert mindig van tovább. Amikor a világra jöttél, valakinek az ártatlan szemeidbe nézve kellett volna elmondani, hogy gyönyörű vagy, a tiszta lelked, majd a megtépázott még szebbé válik. Tudnod kellett volna, hogy minden csatát megnyerni nem lehet, néha bizony fájni fog az élet, de menned kell tovább. El kellett volna mondani, hogy szeretni nem mindig egyszerű, de mindig csodaszép, és ha szeretnek, ha igazán egyszer az életben igazán szeretnek, ne add semmiért. Egyszer az életben meg kell értened, hogy az élet szép, még akkor is, ha néha borús az ég. Szép, mert a része vagy, a csodáddal, vagy az élet terhe alatt görnyedt hátaddal, a mosollyal, a könnyekkel, az életeddel. Valakinek el kellett volna mondania. Mit is? Amire talán szavak sem léteznek.

(Theodorovits Andrea)

Jó reggelt!

 

 

Jó reggelt!

A függönyön át berikkant a reggel,
Meglibbenti hajam friss levegővel.
Takaróm alatt fordul egyet álmom,
Hogy nyújtózva a mosolyomra szálljon.

Jó érzés, hogy rád is ugyanaz a nap
A távolságon csak egy nagyot kacag.
Közvetíti számomra, épp mit csinálsz,
S elvisz hozzád egy bolondos napsugár.

Szívem tarsolyában elhoztam néked
A nyár szépségét, a virágos rétet,
A felhőtlen eget, vidám fecskéket,
Leküzdve ma is a nagy messzeséget!

(Szalai Mária Krisztina)

Átutazóban jársz a földön

Ady Endre:
Átutazóban jársz a földön

Ezért lelked vágyakra ne költsön!
A test csak kölcsön kapott öltöny,
amit az idő majd visszahív.

 
Átutazóban jársz csak itt a
földön, hol embernek lenni
néha börtön máskor léha vicc.
De Te magadban égi korok eltűnt

 
szellemeit hordod, s csak az élet
lángja festi köréd vágyait.
Mind átutazóban járunk itt a
földön, hol e vágyak tüzén

 
drágakővé edzhetjük a szívnek
álmait. És a pillanatok
felvázolt percein, termőre
vághatjuk gondolatfánk ágait.

 
Itt csak átutazóban járunk.
S amíg a szellem munkájára
várunk, kincseinkből ültessünk
néhányat el, mert csak itt a földön

 
élő erő teremt elő olyan
értékeket, ami nélkül a világ
már nem lenne meg,s
melynek gyümölcse
a lelkünkből fakadó önzetlen
SZERETET

Az életben leginkább...

Ma is hinned kell. Hinned abban, hogy elmúlik a nap és tanulságával a holnapnak épít utat. Hinned kell a lehulló levelek varázsában, a békességgel átszőtt csendben, a pillantásban, egyetlen mosolyban, önmagadban, az eső cseppjében, a felhők felett ragyogó nap csodájában, Istenben, vagy az elmúlásban, az életben. Igen. Az életben leginkább hinnünk kell.

(Theodorovits Andrea)

Azt hiszem...

Isten mindannyiunk mellé rendel egy embert, aki az életünkben pont akkor érkezik, amikor a legnagyobb szükségünk van rá. Azt hiszem, Angyalok ők, akik akkor bukkannak fel, amikor épp senkire nem számítunk. Eloszlatják a magányt, és boldogsággal töltik meg a lelkünket. Azt hiszem, ha létezik Istentől való üzenet, ők adják át nekünk.

 
(Theodorovits Andrea)

Szeretni fogsz holnap még?

Szeretni fogsz holnap még?

Ma éjjel az enyém vagy, teljesen
Oda adod a szerelmed, oly édesen
Ma éjjel a szerelem fénye a szemedben.
Szeretni fogsz holnap még?

Ez egy kincs, ami örök
Vagy csak pillanatnyi öröm?
Hihetek-e a sóhajaid varázslatának?
Szeretni fogsz holnap még?

Ma éjjel kimondatlan szavakkal
azt mondod, hogy én vagyok az egyetlen,
De vajon a szívem belehasadhat,
Amikor az éj találkozik a hajnalcsillaggal?

Szeretném tudni, hogy a szereteted
Az az, amiben biztos lehetek.
Mond már, mert akkor nem kérdem többé,
Szeretni fogsz holnap még?
Szeretni fogsz holnap még?

 
(The Shirelles)

Cher:Will you still love me tomorrow youtube

Elég csak a gondolat...

Szeretlek, gondolok rád, akik szeretik egymást gyakran mondják ezt egymásnak. De igazán ez nem fedi a valóságot. Mert ha szeretsz, nem sokszor gondolsz rá, hanem mindig. Ott van a reggeledben, az eső cseppjében, a célban, az útban és a megérkezésben. Benned van, minden pillanatban, hiszen a részeddé válik. Ott él benned a szeretet, a szerelem, a sejtjeidet átölelve, a lelked teszi teljessé. Egy veled és eggyé válsz benne. Elég csak a gondolat, hogy érezd, ott van veled minden pillanatban, most is.


(Theodorovits Andrea)

Ne kívánj mást...

Ne kívánj mást a holnapi napra, mint hogy azokkal fejezhesd be, akikkel elkezdted. Megérdemled az elválás csókja után a visszatérés boldogságát. Adj hálát, ha mindez megtörténhet, ha mindez igazzá válhat, hiszen ennél semmi nem lehet fontosabb.

 
(Theodorovits Andrea)

Lehet egyetlen pillanat...

Van az a perc, amikor elfogynak a szavak. Mert nem létezik kimondani azt, amit érzel. Ilyenkor ölelni fogsz, mert abban minden benne van. Az, hogy közel engeded magadhoz a másikat, egészen közel, mert tudod, nincs mitől félned. Öleled, tartod és közben érzed, ahogy veled él. Lehet egyetlen pillanat, egyetlen perc, de a lelkek érintése sosem merül majd feledésbe. Lehet majd ezután bármilyen nagy a szakadék, a lelketek majd összeér, hiszen tudják, az, amit akkor éreztél, örökké tart.

 
(Theodorovits Andrea)