2017. október 7., szombat

"Nem a holnaptól kell félned...


"Nem a holnaptól kell félned, az még messze van. Ami veszélyes az mindig a ma, mert attól függ milyen lesz a holnap. Ma mindent meg kell tenned, hogy a holnap jobb legyen..."
 
 
(Elvis Matthew Urban)
 

Mosoly játsszon az arcodon...


Aranyosi Ervin: Mosoly játsszon az arcodon...

Álldogáltam a tenger partján,
A víz színén a hold pihent.
Mélységes nyugalom áradt
Odafent és idelent.
A pillanat elvarázsolt.
Szívemet béke járta át.
Ott kint a végtelen, nagy tenger,
Lelkemben bent a nagyvilág.
Hogyan lehetnénk boldogabbak?
Álmodjunk együtt szebb jövőt!
Tenger nyugalma ránk ragadjon,
S hagyjuk elmenni a múlt időt!
Éljünk a mának! Ma is, és holnap.
Élvezzünk órát, s perceket!
Mosoly játsszon arcunkon mindig,
És szeressünk, hogy szeressenek!


"Meghagylak abban a hitedben...


"Meghagylak abban a hitedben, hogy addig maradsz az életemben amíg te szeretnéd. Én meg tudom, hogy addig amíg én akarom..."
 
(Elvis Marthew Urban)

"Ha csak egy csepp őszinteség...


"Ha csak egy csepp őszinteség, tisztaság, ártatlanság lenne bennünk felnőttekben, abból ami egy gyermekben van, a világ a legjobb hely lehetne..."

(Elvis Matthew Urban)

"Gyere, csak fogd meg a kezem...


"Gyere, csak fogd meg a kezem,
ne szólj semmit, hunyd be a szemed,
csak megmutatom Neked, hogy öleli át a hajnal az eget.

Szerelmesen a napot húzva,
mint a takarót a kisgyerek,
ki felkelni nem akar,
még visszabújna Veled.

Megmutatom e szép hajnalon,
hogy mi tetszik nekem, egy tükröt adok,
arra kérlek, csak bátran nézz bele.

Fogadd el ezt, ne felejtsd el, hogy mit jelent nekem, Mert minden mi szép,
Tőled kaptam ezen a reggelen."


(Elvis Matthew Urban)

A nézés


Szabó T. Anna:

A nézés

Az a jó a boldogságban,
hogy figyelni enged:
észrevenni a világban
ritmusát, a rendet.

Ahogy összevissza belsőd
 
gyermek fészke lesz,
ahogy a vad burjánzásból
kéz nő, arc, szemek,

ahogy a zavaros lélek
 
vize elcsitul:
úgy tesz rendet mindenekben,
úgy költözik a szemedbe láthatatlanul
 

2017. október 1., vasárnap

“A magunk kis világában ...


“A magunk kis világában megteremthetjük a belső békét, az egyensúlyt, a harmóniát azáltal, hogy rendet teszünk belül és kívül is. Mert ahogy odabent rend van és béke, úgy elrendeződnek körülöttünk is a dolgok, és sokkal jobbnak találjuk a külvilágot is.”
 

(Bagdy Emőke)

Valami már más



















Valami már más


Valami már más.
Még süt a Nap, és gyönyörű a táj.
Mégis: egy cseppnyi szomorúság bujkál,
A sugarak mögé bújva bűbáj,
Ahogy az elmúlás lopva kukucskál.

A búzamezőn már csak a boglyák.
S a repceföld már varjak birodalma,
Dinnyék beértek, s piros az alma,
Ruhát váltanak lassan a gyümölcsfák.

A szőlőfürtök fürdenek, eső -
Lemossa az út porát, vigye a nyár
Az eldobott szép rózsaszálakat.

Közel az ősz: és csodás színeivel
Hozza magával majd az elmúlást,
Ami úgy fáj, mint az első szakítás...

(Mária_HS)
 

Az idő múlhat...


Az idő múlhat, a szépség és a jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből annyit kap mindenki, amennyit megérdemel.

(Fekete István)

/Elég, ha vagy/



/Elég, ha vagy/

Ha olykor
nem számolhatnék el,
szoronganék.

Ilyenkor nem kell más,
csak a csend és
néhány óra még.

Nem kell más,
elég, ha itt vagy mellettem,
akár a nesztelen titok,
akit nem sejtek.

Aki - ha térdre is rogyok -
bennem, mint erő remeg.

Nem kell más,
csak egy kis kényelem,
ha szűk a világ és melléd
fekszem.

Nem kell más, csak, hogy
tudjak oltalmad lenni így is;
adva a mindig biztosat.

Ha olykor
nem számolhatnék el,
szoronganék és zajok
gyönyörei közt halnék meg.

Akkor kárba vesznének
a benned aggódó percek
és csak ismeretlen
bánataimba temetnélek.

Így nem is kell más:
elég, ha hallasz,

hisz így nekem most is, e fátylas
ködökben mindennél,
de mindennél többet adsz.

(Papp Ádám)