" Ha majd a szívünk összeér...

" Ha majd a szívünk összeér,
És több leszek egy reménynél,
Életem része, folytatása lehetsz,
Számít más, mint, hogy szeretsz?! "

[Nemes Andrea]

" Válladra fejem boldogan hajthatom...

" Válladra fejem boldogan hajthatom,
Körülöttünk lévő világot lehalkíthatom,
Te vagy ébredésem, az első gondolat,
A napszak aranya, a forró dobbanat,
Esténként elalváskor az utolsó szavam,
Mikor gondolataim álmaidban hagytam. "

[Nemes Andrea]

Az ölelés legyen természetes!...

Az ölelés legyen természetes!...

" Amikor magadhoz szorítasz, érezzem a hajnali gondolataid, az elmúlt éjjel megálmodott álmaid...
Legyen benne a nyár forrósága, az ősz kábulata, a tél borzongása, a tavasz újulása... mindez egyetlen ölelésben, az ölelés percében, minden percében!... "

[Nemes Andrea]

Milyen érdekes...

Milyen érdekes, hogy a finom, lágy érintés mindenkitől ugyanolyan jól esik, de mégis csak az az egy képes vele rád olyan hatást gyakorolni, hogy rögtön a mennyben érzed magad. Csak Ő képes úgy hozzád érni, hogy egyszeriben remeg meg a föld és ölelnek magukhoz az angyalok, a szíved pedig hol lelassulva, hol felgyorsulva ver, miközben a bőröd repetára éhezik. Erre senki más nem képes. Csak az a bizonyos.

-Agárdi Zsóka-

Nem számít már múlt s jövő….

Nem számít már múlt s jövő….

A tudatos emberben nem csalódsz…. Ha beszél is nem ígér, mert a jelenben él…. Csak rád néz, s tekintete többet mond, mint bármelyik lény által kimondott szó….. s ígért illúzió… Mert szemének tükrében meglátod magad, s nem számít már múlt s jövő, mert a jelen csendjében létezik Ő….

(Siloám Neo)

Megtanít szeretni...

Mindannyiunk életében van egy olyan ember, aki váratlanul betoppan és megváltoztatja azt. Elfeledteti a múltat, és reményt ad a jövőhöz. Megtanít szeretni, és szeretetet befogadni. Megtanít hinni, és bízni az újabb csodákban. Kit nem egy külön személynek érzékelsz, hanem lelked egy részének. Benned van a bizonyosság, hogy életünk nem apró véletlenek sorozata, hanem egy gondos terv láncolata, melyet épp ezek a találkozások tesznek csodálatossá. Ilyenkor nem csak hiszed, hanem megbizonyosodsz arról, hogy a gondviselés pont ott, és akkor lép működésbe, amikor annak itt van az ideje. Lelked megnyugszik, szíved megnyílik. Hazataláltál.

(Mohácsi Viktória)

A tiszta lelkek kapcsolódása

A tiszta lelkek kapcsolódása

 

Van az emberben egy belső tiszta MAG, amely mentes a félelemtől, a fájdalomtól, a haragtól. Az ősi, a tiszta, mely még nem vesztette el ősbizalmát, ősszeretetét és őshitét.
Ez a belső MAG bújik el leginkább az emberekben.
Ez az, amit kihozni kell, amikor két ember kapcsolódni kezd.
Amikor az ego letisztul a tudatok összecsapása által, amelyben a legrosszabbat hozzák ki egymásból, az ego halálával bújik elő a tiszta MAG.

 

Ott nincs manipuláció.
Nincs lelki zsarolás.
Nincsenek érdekek.
Nincsenek feltételek.
A két valódi tiszta lélekMAG pontosan tudja, érzi a létezés összes síkján, hogy mi az, amiről ez VALÓJÁBAN SZÓL.
Minden más csak álarc, az ego önhazugsága magának, hogy majd ő megmutatja. Majd úgy lesz, ahogy ő akarja. Majd úgyis győz.
Az ego úgy értelmezi a “megadom magamat” dolgot, hogy a másik az övé lesz, birtokba veszi és úgy lesz, ahogyan ő akarja, minden téren, ahogyan a tudat elképzelte ezt a kapcsolatot. Mert a tudat és az ego fél attól, hogy átadja magát egy másik léleknek. Küzd a végsőkig, manipulál, taktikázik, hisztizik, álarcokat cserélget magán, játékokat játszik. Nem tudja elhinni, hogy másképp is lehet.
Csak tiszta szeretettel is lehet.
A lélekMAG tudja, hogy mit is jelent a tiszta szeretet, amely lerombolja a falakat, hidat épít a problémák örvénylő szakadéka fölé, megoldja a legnehezebb helyzeteket is.
Az emberek idáig jutnak el a legnehezebben.
Nem merik elhinni, hogy így is lehet élni.
Pedig lehet. És annyira egyszerű.
“Jóban, rosszban, szegénységben, betegségben, míg a halál el nem választ.. és azután is.”

 

EGYMÁSBA VETETT HIT.

VALÓS EMBERI ÉRTÉKEK.
IGAZI ÉRTÉKREND, AHOL NEM A PÉNZ AZ ELSŐ.
VALÓS ÖSSZETARTÁS.
BIZALOM.
EGYMÁS KÖLCSÖNÖS TISZTELETE.
EMBERI MÉLTÓSÁG MEGŐRZÉSE.
FELTÉTEL NÉLKÜLISÉG – mely nem arról szól, hogy az egyik feltétel nélküli, a másik meg nem.

Nehéz menet idáig eljutni két olyan embernek, aki ebben világban csak a rosszat tapasztalta. Kihasználást, féltékenységet, lelki terrort, bántalmazást, haragot, elszakadást, fájdalmat.
De a két MAG ott van, és azt kell kihozni egymásból.
A legjobbat.
A legjobbkor.

“Az utolsó felvonás nem adja könnyen a végét jelző tapsot…
Az egységben már tudják, nem kell többé játszani.’

írta: Vörösné Végh Eszter
2016. november 17.

"Érezlek itt bent a lelkemben...

"Érezlek itt bent a lelkemben. Szeretlek tisztán, feltételek nélkül, így bizalmat adok Neked.
Tudom, hogy képes vagy az utadat járni, nem akarlak irányítani, kontrollálni.
Feladataid vannak, melyek által megérsz az életre. Megérsz a szerelemre.
Hogy honnan tudom mindezt? Érezlek. Mi egyek vagyunk. Én Te vagyok. Te pedig Én. Ez a kapcsolat örök, és szétválaszthatatlan.
Már nem akarok helyetted élni. Mindketten megyünk előre, s hamarosan útjaink összetalálkoznak, s együtt folytatódnak tovább..."
  

(Mohácsi Viktória)

Mert szeretem

Mert szeretem

Szeretem a vállaid vonalát,
Amin ujjaim siklanak tovább.
Szeretem a szemeid melegét,
Tekintetemnek óvó menedék.

Tenyerembe rejtem arcodat,
Szeretem ha a bőröd simogat.
Tenyeremben nyugvó érzetet,
Magamban tartom amíg lehet.

És szeretem ahogyan szeretsz,
Karjaimba zárva enyém lehetsz,
Ha az éj pilláidra álomport szitált,
Átlépek hozzád, ott szeretlek tovább.


[Nemes Andrea]

Amit benne láttam

Amit benne láttam


Mit láttam benne?! Távoli éjt,
Szíve zúgásának a legmélyét,
Át nem élt titkos szenvedélyt
Egyetlen Csillaghullás lényegét.

A szikrát, mely utána maradt,
Amiből minden égitest jóllakhat
Az örök űrt, nappalokban Napot,
Sötét éjjelekben Holdat, Csillagot.

 
[Nemes Andrea]