A
vágyaink végtelenek. Rengeteg vágyunk sosem elégül ki. Az élet senkinek
sem ad meg mindent. A felszínes, főleg a rendezetlen vágyaink sóvárgóvá
és kielégületlenné tesznek minket. A vágyainktól nem szabadulhatunk, de
megtanulhatunk szabadon vágyakozni. Szabadon vágyakozni az tud, aki
eljutott a legmélyebb vágyaihoz, amelyeknek a megélése nem sóvárgóvá,
hanem értékessé tesz minket.
(Pál Ferenc)
A
kapcsolatok legvarázslatosabb pillanatai közé tartoznak azok, amikor
szavak nélkül is megértjük egymást. Amikor annyira bízhatunk valakiben,
hogy tudjuk, nem kell elmondanunk, hogy mi van bennünk, a másik ért
minket. Tudja, még mielőtt kimondanánk.
(Pál Ferenc)
És
ha ő így szólna tefelőled, én azt mondanám neki, hogy te pedig nem
veszítettél el, nem árultál el engem, hanem megszabadítottál; nem
gyűlöltél, hanem szerettél; s szeretni fogsz ezután is, ahogy én
szeretlek téged.
(Jókai Mór)
A
szív minden kebelben egyaránt dobog, s van az életnek oly boldog kora,
melyben minden szívdobbanás azt mondja: szeretni kell. Feltűnik a vágyó
érzelem előtt egy-egy rokonszenvű arc, az érzelem lágy viasza elfogadja
annak benyomatát, s viseli, míg egy másik el nem törli onnan, vagy pedig
viseli örökké; annak csak erényeit ismeri, annak bűneit megbocsátja,
azért tűr, azért szenved, azért csalatkozik, és mégis hisz, mégis
szeret; és ez a szenvedés, csalódás, ez a hit és szeretet - az ifjúkor
bohósága.
(Jókai Mór)
Ha
jól figyelsz, rájössz arra, hogy a legtöbb értelmi magyarázat:
utólagos. (...) Szívvel, tapintással, ösztönnel, szaglással, ihlettel és
bölcs teljességtudattal is látni kell. Egy jó szó, egy
időben nyújtott segítség vagy egy őszinte csók értékesebb lehet, mint
egy tudományos értekezés, és valódibb is.
(Müller Péter)
Egy dolgot meg kell értened: nem siettetheted az Életet. Türelmesnek kell
lenned vele. Ha ezt képes vagy felfogni, idővel majd eljutsz arra a
pontra, ahol semmit sem akarsz siettetni. Ahol minden jó úgy, ahogy jön.
A tempója nem lesz lassú, nem lesz gyors, csak akkor fog érkezni,
amikor érkeznie kell. Neked csak meg kell
tanulnod nyugodtnak lenni, elvárások nélkül élni. Úgy, hogy nem döntöd
el, hogy neked majd mi lesz a jó, ugyanis az Élet sokkal jobban tudja,
hogy mi visz előre az utadon. De ha nem hiszel neki, szép kis pofonokat
kapsz majd tőle. Nem direkt, nem azért, hogy belehalj, csak azért, hogy
megtanuld hagyni azt, amit hagyni kell. Ugyanis képzeld, vannak dolgok, amibe tényleg nincs beleszólásod, és soha nem is lesz.
(Oravecz Nóra)
Ha csak akkor szeretünk valakit, ha a mi értékrendünk szerint él és cselekszik, az nem szeretet. (...) Mindenkinek a maga életét kell élnie. Persze, figyelni kell
egymásra, különösen arra, hogy ne ártsunk senkinek, de lehetetlen
mindenki óhaját teljesíteni, és főleg nem szabad úgy táncolni, ahogy
mások fütyülnek. Mindenki a maga döntéseiért felel.
(Laurent Gounelle)
Igazából
mindannyian ugyanarra a szeretetre vágyunk. Ha nem kapjuk meg, az csak
egy dolog miatt lehet: mi sem merünk ekkora szeretetet adni. Feltétel
nélkül, elvárások nélkül, úgy, hogy a másik azt kezd vele, amit akar,
mert igazából nálunk van bőven elég. Ezt kitanulni még mindig művészet,
és csak keveseknek sikerül, hiszen olyan jó félúton lehuppanni a földre,
és azt mondani, hogy na jó, akkor én szeretlek, és szeress te is. Pedig
valójában ez nem erről szól. Szeretsz és szeretve vagy. Szeretetet
adsz, és szeretetet kapsz vissza. Jön magától. Nincs benne görcsösség és
birtoklási vágy. Hiszen igen, utóbbi öl meg minden kapcsolatot.
(Oravecz Nóra)
Hiába
a mélységes vágy a szeretetre, szinte minden mást fontosabbnak
tekintenek a szeretetnél: sikert, tekintélyt, pénzt, hatalmat - szinte
minden energiánk arra használódik el, hogy megtanuljuk elérni ezeket a
célokat, arra pedig szinte semmi, hogy megtanuljuk a szeretet
művészetét.
(Erich Fromm)
Az
ősz a kedvenc évszakom. Szeretem, amikor a levelek vörösbe és narancsba
fordulnak. Gyönyörű látványt nyújtanak a holdfényben, és elképesztő
változáson esnek át. A tavaszi és a nyári zöldellés csak árnyéka a fák
igazi valójának, ez a buja színvilág igazi csoda, és minden áldott évben
bekövetkezik, amikor az éjszakák egyre hidegebbek lesznek. Mintha
ezekkel a tüzes színekkel kárpótolnák, hogy eltűnik a meleg.
(J. R. Ward)
