Ez…
ez a kor a zűrzavar kora. Nem tudjuk, miben hihetünk. És mindnyájan
kutatunk valami után… Valami után, ami valahogy összefügg az emberi
méltósággal. Talán nem is az orvosságot keressük, ami meggyógyítaná a
világot, csak valamit… azt a valamit, ami biztosítaná az embert, hogy
joga van a gyógyulást kutatni. Valami után kutatunk, ami a jósághoz és a
könyörületességhez tartozik, hogy szerethessük szegény, szerencsétlen
emberiséget. És nem azért, amilyenné egyszer majd lennie kell, hanem
egyszerűen azért, amilyen. És mi mind, az egész világ, mind, akik ezt
akarjuk, úgy össze vagyunk zavarodva. A zűrzavar kora… És én akár vissza
is mehettem volna, hogy tovább harcoljak. Mert a szívem azt mondta rá,
hogy igen, de az eszem meg azt mondta, hogy nem… És ma már kezdem azt
hinni, hogy utolsó száz esztendőben túlságosan is az eszünkre bíztuk
magunkat, és túl kevéssé a szívünkre. Annyit használtuk a logika
méterrúdját, hogy közben elfelejtettük, hogy a szeretet anyaga megmérhetetlen.
(Eric Knight)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése