Menedék

 

Menedék

Rád gondoltam most,
És szinte mindenkor,
Ha megérint egy illat,
Ha elhangzik egy szó,
Házikó,
Fény,
Kép,
Madár,
Táj,
Erdő,
Menedék.

Futnék, menekülnék,
Mert megfojt a mindennap,
Szorít és nem enged,
Karmol és megharap,
Halálra sebzi
Testemet,
Lelkemet.

De feltűnik néha
Egy halvány fénysugár,
Pont oda világít,
Hol öröm és béke vár,
Megnyugvás,
Szeretet,
Megértés,
Bűvölet,
És egy kép,
Mely ott ég
Örökké,
Örökké.

(Springfoot)