Boda Magdolna: (testbeszéd)
a közelség már
majdnem érintés…
mintha…
a bőr pihéi
úgy finoman…
és a száj
és a szomj
forró lehelet
a tarkón
ujjak
simogatók
ujjak
szorosan
ölelők
mindenütt
mint indák
körbenőnek
mégse talál ránk senki
végül beleszőnek
a vágy szövetébe
kékmadár-minták
mindenütt
és fájdalmasan
verdeső szárnyak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése