Amikor megérint
Az
érintés utáni vágyakozás ösztönös. Mindenkinek szüksége van valaki
érintésére és valaki megérintésére, simogatására. Mindenki szeretni akar
valakit és szeretetet vár cserébe.
Az,
hogy a simogatás kellemes érzést kelt, abból a szükségletből
fejlődhetett ki az evolúció során az emlősöknél – legyen szó macskákról,
kutyákról, majmokról vagy emberekről -, hogy eltávolítsák az
élősködőket a szőrrel borított testfelületekről – állapították meg
amerikai kutatók.
Örömimpulzusok az agynak
A
fej vagy a kar simogatása azért vált ki jóleső érzést, mert ezek a
bőrfelületek olyan különleges idegsejteket rejtenek, amelyek a gyengéd
mozdulatok hatására “örömimpulzusokat” küldenek az agynak. Ilyen
érzékelők létezése a szőrrel fedett testfelületeken már régóta vitatéma
tudományos körökben: a mostani, a pasadenai Kaliforniai Technológia
Intézet kutatói által végzett kísérletek erős bizonyítékot szolgáltatnak
a feltételezés igazolására – legalábbis egerek esetében.
“Miért akarják a nők, hogy megérintsék őket?
Miért nem képesek többfelé figyelni a férfiak, és miért nem tudnak eligazodni a térképen a nők? című
könyvünkben elárultuk, hogy a nők testfelszínén több mint 10 000
tapintási idegvégződés van, míg a férfiakén csak 3000. Érintésre való
érzékenységük segítette a nőket, hogy tisztában lehessenek csecsemőik
érzelmeivel és állapotával. Ez azt is megmagyarázza, miért szeretik a
nők, ha megérintik őket, és miért olyan fontos nekik a testi közelség.
Ám
a legtöbb férfi úgy értelmezi a testi közelséget, hogy a nő szexet
akar, és ez mindenütt óriási problémákat okoz a kapcsolatokban. A nők
nagyon sok érintésre vágynak a szexen kívül – összebújásra, kézfogásra, a
hajuk megsimogatására, masszírozásra, csókra. A férfiak többsége meg is
teszi mindezt az udvarlás idején, mert tudják, hogy elvezethet a
szexhez, ám ahogy a kapcsolat állandósul, sokan leszoknak róla.”
(Allan
Pease, Barbara Pease: A férfinak szex kell, a nőnek szerelem)
A
felfedezés megmagyarázhatja, hogy miért lelik örömüket az emlősök
abban, ha simogatják vagy fésülgetik egymást, miközben maga a gesztus
abból a szükségletből alakulhatott ki, hogy a parazitákat távol tartsák a
szőrzetüktől (bundájuktól) vagy a hajzatuktól.
A
kísérletek során kiderült, hogy az egerek lábának hátsó, szőrös részén
olyan idegvégződések – érzékelő sejtek – találhatók, amelyek reagálnak a
finom tapintásra, ám “érzéketlenek” maradnak, ha az érintés fájdalommal
jár. A Nature című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint
meghatározott típusú neuronokról van szó, amelyek csak simogatásra
lépnek működésbe. A fájdalomközvetítő neuronoktól eltérően nem fedi őket
az a vastag zsírpáncél, amelynek köszönhetően a fájdalom kiváltotta
inger lassabban jut el az agyba, mint általában.
Az
eredmények alapján úgy tűnik, hogy az újfajta idegsejt, amelyet az
amerikai tudósok a C típusú idegrostok közé soroltak, kizárólag szőrrel
fedett bőrfelületen létezik. Azt azonban további vizsgálatok révén
tudják csak megállapítani, hogy az emberi szervezetben kizárólag ezek az
érzékelő sejtek felelősek-e a simogatás előidézte jóleső érzés
érzékelésért vagy pedig másfajta neuronok is közrejátszanak abban.
(Szerkesztő: Cultura / 2013. augusztus 20. kedd / Psziché, Szexus)
