Kovács Erika: egy(etlen)
mert minden ott kezdődött
azon az egy(etlen) néma hajnalon
amikor szótlan érintésed
értem nyúlt
hogy árnyként kövesselek
a súlytalan fénybe
sétálva kéz a kézben
törékeny lelkünk termeiben
ahol egy(etlen) érzésként simultunk
csendes versekben
mert minden ott kezdődött...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése