Azt akarom, hogy láss!

 

Azt akarom, hogy láss!

 

Azt akarom, hogy láss
ahogy senki sem lát engem,
nézd, itt vagyok !
Ismerd meg a lelkem:

 

fegyvertelen és sebezhető,
ez minden rajtam,
mi nézhető. Törékeny
pilleszárny csupán
sasröptű fantáziám.

 

És mégis, oly jó,
hogy így születtem,
boldog vagyok, hogy
ember lettem.

 

Ember, ki örül, sír, dalol,
s ha fáj is belül valahol,
belőlem az is dalt csihol.
- Az élet szép! - konok hitét
nem adnám fel már semmiért!

 

Azt akarom, hogy láss,
ahogy senki sem!
A szíveddel nézz, s én
elhiszem minden szavad.

 

Ha belőle szól, Te vagy.
Magad csak akkor adod,
ha azt mutatod, mi arcod
mögött maradt.

Hát itt vagyok nézz!
És mutasd magad!

(Csákvári Rózsa)