Pej Erika:
Emlékszem...
Emlékszem,
ahogy lágy selyemként simogat kezed...
...ahogy szenvedéllyel teli ajkad kényeztet engemet...
Emlékszem
minden elsuttogott mohó követelőző szóra...
...ahogy elszállt az a néhány csodás óra.
Emlékszem,
ahogy átölelve szemembe néztél...
...ahogy éhesen csókokat kértél.
Emlékszem,
mikor a naplementét néztük...
...ahogy remegve egymást, ölelésre kértük.
Emlékszem,
ahogy elmentél, s azt mondtad, szeretsz...
...ahogy azt súgtad fülembe, soha el nem feledsz...
...hogy lesz még ölelés, lesz még napsugár...
...s hogy lehet tél, nekünk akkor is itt a nyár...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése