Kerbolt Attila:
Csönded vagyok
Ordítva kereslek és te mégsem szólsz
Hallgatásod szava hozzám menekült
Értetlen mondat a szavain megkövült
Csönded vagyok hallgatásod csöndje
Elmeséltem mindent amit lehetett
Néma évek magányos szónoka voltam
Szavak melyek mögé bújva szóltam
Csönded vagyok hallgatásod csöndje
Ránctalan sóhajok feszülő ajkadon
Nem kell a szó hisz most is hallak
Varázsszavak dallamán ide hívlak
Csönded vagyok némaságod csöndje
És most mikor a szó rándulva feszül
Magányában most is hozzám kiált
A néma mozdulat hűs csendjébe zárt
Csönded lettem némaságod csöndje
Hallgatásod szava hozzám menekült
Értetlen mondat a szavain megkövült
Csönded vagyok hallgatásod csöndje
Elmeséltem mindent amit lehetett
Néma évek magányos szónoka voltam
Szavak melyek mögé bújva szóltam
Csönded vagyok hallgatásod csöndje
Ránctalan sóhajok feszülő ajkadon
Nem kell a szó hisz most is hallak
Varázsszavak dallamán ide hívlak
Csönded vagyok némaságod csöndje
És most mikor a szó rándulva feszül
Magányában most is hozzám kiált
A néma mozdulat hűs csendjébe zárt
Csönded lettem némaságod csöndje
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése