Papp Ádám: Egymásnak
Nem mi voltunk némák…
szavaink egymásra simulva
szálltak el.
Annyi mondanivalónk lenne,
mégsem beszélünk bárkivel,
mert egymástól egymásnak
csak a szoba fala tudja,
hogy a benti mélyben
miként lelünk nyugalomra.
Minden fontos szavad
az ölelésben éled fel
és minden levegővételem
majd a tiéddel múlik el.
És mosolyogsz csak.
Ez is annyi minden.
Itt vagyok csak nyugodt;
karjaid csillagrendszerében
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése