"Szeretem, ahogy megérint. Szeretem, amikor szeret. Amikor az ajkai végigcsókolják a testemet, és minden érintésével újra és újra birtokba vesz. Ahogy a nevemet suttogja, a hangja lágy, mégis követelőző, mintha én lennék az egyetlen valaki ezen a világon, aki számít. Szeretem a forróságot, ami elönt a végén. Azt a mindent elsöprő kéjt, ami felemészt és újjászületést ígér egyszerre. Most is, ahogy nézem őt, az az elégedett mosoly, amit rám villant, megőrjít. A tekintetében ott izzik az a végtelen vágy, az a büszkeség, hogy újra és újra képes magához láncolni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése