Számomra a karácsony ünnepe ma is pont olyan felemelő, misztikus és meseszerű, mint ahogyan gyermekkoromban megéltem.
Kint havazott és olyan csend volt, hogy az már földöntúli volt.
Odabent a kályhában pattogott a tűz és szinte kézzelfogható volt az ünnepi hangulat.
Családunk minden tagján úrrá lett a várakozás és ha lehet, akkor még jobban szerettük egymást, mint máskor.
Nem az ajándékokon volt a hangsúly, hanem az örömteli várakozáson.
Gyermek voltam, de jól emlékszem, ahogyan minden évben elmesélték a kis Jézuska történetét.
Akkoriban minden más volt, mint napjainkban!
Ma mindenki rohan és vásárol (gyakran erején felül). S egyre kevesebben mesélik már Jézus születésének történetét. S a szeretet ünnepén gyakran a szeretet hiányzik a leginkább. Csillog és ragyog minden, miközben gyakran még is oly rideg.
Az embereknek újra meg kell tanulni szeretni, de leginkább hinni!
A hit és a szeretet teszi szebbé életünk és tart meg minket, minden rossz ellenére.
Áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánok!
(V. gr. Molnár-Gazsó János)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése