Amikor a kezeim nem érik el a számomra fontos embereket, imáimmal ölelem át őket. Az imádság számomra egy csendes híd, mely összeköti a szívemet és a lelküket, lehetővé téve, hogy a távolság ne álljon közénk.
Az imáimban ott rejlik a szeretetem, a gondoskodásom és a reményem. Bárhol is legyenek, mindig érezhetik a támogatásomat. Az imáim a legnehezebb pillanatokban is átjárják őket, mint egy meleg takaró, mely védelmet nyújt és megnyugtatja a lelküket. A gondolataim és érzéseim így eljutnak hozzájuk, emlékeztetve őket arra, hogy rájuk gondolok, és hogy a szeretet ott dobog a szívemben.
Ezek az imák a közelség érzését adják, még akkor is, ha fizikailag távol vagyunk egymástól.
A szívünkben lévő szeretet nem ismer határokat, és imáink ereje képes áttörni a távolságot, hogy egyesítse a lelkeket, bármi is történjen.
Vigasz a léleknek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése