Akarom

Fontos akarok lenni, nem hasznos,
teremtő, nem szenvedő.
Hallani akarom a szót, ha tiszta,
ha nem bántó és öklelő.
Kell a kéz, mely ölel és simogat,
kell a szív, mely érez és befogad.
Kell a tánc, mely elragad,
az egekig repít és szárnyat ad.
Nem kell a zaj, a lármás csillogás,
szebben szól a csend, egy értő szemvillanás.
Megfáradt testem, ha aludni tér,
édes álmában egy szebb, jobb holnapot remél.

(Kerecsényi Éva)