A szerelem három dimenziója

 

A szerelem három dimenziója

 

A szerelemnek három dimenziója lehetséges. Az egyik az úgynevezett függő viszony; ez az, ami az emberek többségével történik. A férj a feleségétől függ, az asszony a férjétől. Kizsákmányolják egymást, uralkodnak egymás fölött, birtokolják egymást, árucikké alacsonyítják egymást. Az esetek kilencven százalékában ez történik a világban. Ezért a szerelem, ami egyébként a paradicsom kapujához vezethetne, legtöbbször a pokol kapujához vezet.

 

A második lehetőség a két független személy közötti szerelem. Ez csak néha-néha fordul elő, de ez is szenvedést hoz, mert állandó ellentét van a két fél között. Egyik sem alkalmazkodik; mindketten annyira függetlenek, hogy egyikük sem hajlandó kompromisszumra, alkalmazkodásra. A költők, művészek, gondolkodók, tudósok egyfajta független életet élnek - legalábbis az elméjükben - és ezért mind olyan emberek, akikkel lehetetlen együtt élni. Túl excentrikusak az együttéléshez. Meghagyják a másik szabadságát, de ez a szabadság inkább nem törődömségnek tűnik, mint szabadságnak. Nem igazán fontos nekik a másik. Meghagyják egymást saját közegükben. Ez a kapcsolat felszínes, mert valójában félnek mélyebbre hatolni egymás világában. Jobban ragaszkodnak a saját szabadságukhoz, mint a szerelemhez, és nem akarnak kompromisszumot kötni.

 

A harmadik lehetőség pedig az összefüggés lehetősége. Ez valóban nagyon ritkán történik meg, de amikor megtörténik, akkor ott megjelenik a földi paradicsom. Két ember, akik nem függetlenek de nem is függnek egymástól. Mérhetetlen szinkronban vannak egymással, mintha egymásért lélegeznének, mintha egy lélek lenne két testben - amikor ez megtörténik, akkor történik meg a szerelem. Csak ezt hívhatjuk szerelemnek.

Az előző kettő nem igazi szerelem, azok csak egyezségek - társadalmi. pszichológiai, biológiai egyezségek. Csak a harmadik lehetőségnek van köze a spiritualitáshoz.

(Osho)