Fetykó Judit: Nézlek
Képzeletben állandóan nézlek,
megsimogatlak, mindenhogy becézlek,
megigazítom a fogason ruhádat,
elsimítom este az ágyad.
Látom, hogy ülsz a fotelben,
s lapozol egy füzetben,
a nyugati égbolt alkonyi fénye
rávetődik asztalod szélére.
Képzeletben ismét átölellek,
karomban vagy, mégsem érinthetlek,
végigsimítom a hajadat, a szádat,
s a valós szoba váltja fel szobádat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése