Szótlan gyermeki vágy nem enged el,
Árnyék száll éjben, halkan megszólít
Lüktető szavad, szívem veri dallamát.
Nem várok semmit, mégis megállok
Szemedben keresem ébredő vágyat
Gyengéd pillanat kerít hatalmába,
Megláttalak, kezed kezemhez ért
Lopott perceket nem számolom
Vágyak vulkánja egyre kísért,
Most is szívemben élsz!
Tavaszi rét tarka virágát hoztad,
Szótlanul jöttél féltőn megöleltél,
Sóhajod, ölelő karod szép emlék,
Mosolyod igéz, pillantásod keres,
Megérintetted szívemet!
Halld meg a hangom, lelkünk összeér,
Hunyd le szemed, fogd a kezem
Engedd, egy perc csak az élet,
már hozzám tartozol,
Szeress, szerethesselek!
(Zsigai Klára)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése