Jó lenne még...
A napjaink oly gyorsan szaladnak,
jó lenne még maradni - kedvesem,
a szemünkbe írni a szavakat,
és csak ölelni egymást csendesen.
Szívünkben itt az összes tavaszunk,
minden avarillatú, szelíd ősz,
olyanok lennénk újra mi magunk,
amikor még nem mértük az időt.
Fiatalok voltunk és szépek,
ragyogtunk, ahogy tükörben a nap,
nézd, ezen a megsárgult képen
virágok nyílnak lábaink alatt.
Most tél van, hó szitál fejünkre,
egyre gyengébb már mind a két karunk,
de ha összekulcsoljuk kezünket,
ketten együtt - még erősek vagyunk.
Gyere, ülj le, pihenj meg mellettem,
terítsd a vállamra hajadat,
álmodjuk vissza még egyszer
azokat a régi nyarakat.
jó lenne még maradni - kedvesem,
a szemünkbe írni a szavakat,
és csak ölelni egymást csendesen.
Szívünkben itt az összes tavaszunk,
minden avarillatú, szelíd ősz,
olyanok lennénk újra mi magunk,
amikor még nem mértük az időt.
Fiatalok voltunk és szépek,
ragyogtunk, ahogy tükörben a nap,
nézd, ezen a megsárgult képen
virágok nyílnak lábaink alatt.
Most tél van, hó szitál fejünkre,
egyre gyengébb már mind a két karunk,
de ha összekulcsoljuk kezünket,
ketten együtt - még erősek vagyunk.
Gyere, ülj le, pihenj meg mellettem,
terítsd a vállamra hajadat,
álmodjuk vissza még egyszer
azokat a régi nyarakat.
(Grigo Zoltán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése