Ügyelj a szavadra

 

Ügyelj a szavadra

Az emberi szó az lehet
kedves, lehet szép és jó,
lehet meleg, bársonyosan
érzéki, és ha kell, gyógyító.
Jelentheti a reményt, az életet,
a sikert, a biztos nyugalmat,
szeretetet, barátságot, a békét,
mit ember csak akarhat.
Megértést, megbánást, igazságot
adhat az emberi szó,
mégis nehezünkre esik kimondani
sokszor azt, mi nekünk is jó.

Adhat csodás szerelmet, betegnek
kapaszkodót, biztató reményt,
fuldoklónak utolsó szalmaszálat,
bűnözőnek útjelző szegélyt.
Jelenthet kiutat a rideg sötétből,
életmentő, jóságos, melengető fényt,
kinyújtott kezet a rászorulónak,
adva neki még egy kis reményt.
De ügyelj a szavadra, mert lehet az
gyilkos, pusztító méreg,
könnyen áldozatául eshet,
ha nem vigyázol rá, az emberi élet.

Mert alantasan is formálhatja
az ember a kimondott szót,
indulatok, érdekek, a rosszindulat
kilophatják belőle a jót.
Nehezen gyógyuló, vérző sebeket
ejthet a megbántott lelkekben,
kaphat bőven mindenki, nincs védettsége
ellene a földi embernek.
Ügyelj hát a szavadra, mert minden
szó épít, pusztít vagy rombol,
sose feledd, ha téged bántanak,
lelkedben a fájdalom miképpen tombol.

(Fehér József)

Félelmetes, milyen ereje van néha egy szónak. Sorsokat sodor és életeket dönt. Egyetlen szó, amit nem kellett volna kimondani.

(Wass Albert)