Eder Katalin: Bocsáss meg
Majd egyszer ott leszek a szellő ölén,
a rózsaszín virágok szirmai között.
A levegő illatában, a forrásban
szomjadat oltom.
Ott leszek a napsugárban
és simogatom arcod.
Akkor végre magamhoz ölelhetlek,
s a végtelenségig melletted lehetek.
Akkor talán megbocsátod,
hogy ennyire szeretlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése