#Fly#Li Miaoli

Boldog új évet, Magyarország!

Újévi kívánságok

Újévet vigadozva, örömmel várjuk,
Jókedvvel, új reménnyel óévet zárjuk.
Éjfélt üt az óra, megállunk egy szóra,
Vesszük poharunk, koccintunk a valóra.
Itt az újév, gondoljunk csak szépre, jóra!

Kívánunk egymásnak erőt, egészséget,
Így, idősen erre érezünk szükséget.
Vágyunk egy kis szeretetet, tiszteletet,
Ám kapunk csak túl keveset, nem eleget.
Nem kívánunk mást, emberhez méltó létet,
Sikert, szerencsét, elég pénzt, elég étket.
Áldás szálljon Földre, béke uralkodjon,
Gond, bánat és kín ne üljön a nyakunkon.
Oly sok még a kívánság... mint lyuk a rostán,
Kívánság még csak egy - B. Ú. É. K! - sorok fogytán..

Jurisin (Szőke) Margit

Újévköszöntő

Újévköszöntő

A napok, akár
szétszórt kártyalapok,
elszálltak az évvel,
ajtómban az Újév topog
nagy zsáknyi reménnyel,
legyen benne sok egészség,
öröm és áldás,
mindennapos gondjainkhoz
erő és megoldás,
mindenki számára
bort, búzát, békességet,
s szívünkben harag helyett
megértést és emberséget.

(Szabó Szalay István)

B. ú. é. k!

B. ú. é. k!

Mindjárt éjfél, számolod a percet,
az elmúlt évet visszafelé nézed.
Ne nézz hátra, mindig csak előre,
tudhatnád ismét tavasz jön a télre!

Egyik év vihart hoz, másik csendet,
öröm, vagy bánat, az idő tovább megy.
Lehet nehéz, vagy könnyű az élet,
reményekkel telve várd az új évet!

Ha jön, ragadd meg a szerencsédet!
Kívánok boldogságot, lásd csak a szépet!
Türelmet, erőt, jó egészséget,
szeretetben gazdag, békés Újévet!

(Della Maria)

Újévi fogadalom

Újévi fogadalom

Most, hogy új esztendő jön,
A régi meg elköszön,
Fogadalmat kéne tenni,
Az évnek így nekifutni...
Mit is fogadjak meg most,
Szépet, jót vagy nagy-okost,
Amit meg fogok tartani,
Végre fogok hajtani...
Hogy egy pár kilót lefogyok?
Vagy hogy végre "megjavulok"?
Vagy hogy többé nem vitázok?
Soha többet nem hibázok?
Ilyeneket nem fogadok,
De elmondom, mit akarok,
Úgy élnék, hogyha lehetne,
Hogy örömöm teljék benne,
Másoknak örömöt adni,
Boldogságot adni-kapni.
Mindenkinek ezt kívánom,
Váljon valóra sok álom,
Bort, búzát, békességet,
Barátságokat, szerelmet,
Jókedvünk ne érjen véget,
Kívánok boldog új évet!

(Pál Mária)

"Lassan érkezik a számvetés...

"Lassan érkezik a számvetés mindannyiunk életében. Lesznek fények, vagy csendesség, barátok vagy csak a jól ismert magány, és jönnek majd, mert jönni fognak a gondolatok. Mi lett volna ha másként teszek, ha akkor merek, ha léptem volna, ha nem féltem volna. És ott leszel te és átölel a mi lett volna ha üressége. Letörli a büszkeség és a boldogság érzését, amit az idén a szívedbe zártál. Elhiteti veled, hogy rossz volt az út, hogy nehéz volt, és benne te megéltél megannyi rosszat.
Ne hagyd! Mert igenis jó volt az út, és ne térj le róla, akkor sem, ha épp a gödörben ülsz. Mert voltak benne szépek, ott volt ezernyi csoda. Volt benne nevetés, volt benne könny, ölelés, taszítás is számtalan. Ott volt benne megannyi napfelkelte, amikor a szavad is elállt, és ismerd be, néha az eső is mosolyt csalt az arcodra. Volt benne küzdelem, volt pofára esés, csalódás, majd újra hit, erősebb, mint bármikor. Mert élünk, létezünk, küzdünk, néha feladjuk, elbukunk, felállunk és folytatjuk. Mert élhetünk, büszkén, vagy megtörten, de a miénk. Minden pillanatban. "

(Todorovits Rea - Látom az életed-TheA facebook oldal)

Újévi varázsló...

Újévi varázsló...

Kérlek, varázsló, varázsolj szépséget,
az emberi szívekbe kegyelmességet.
Mondd, hogy csiribi, az élet legyen szép,
ne torzuljon a rólad alkotott kép.

Zárjad ládába a tavalyi évet,
suhints pálcáddal örömet a népnek.
Varázsvessződ birtokában alkoss nagyot,
hogy mindenki jókedvvel várja a holnapot.

Varázsolj mosolyt és örömet, majd
töröld le a kínzó könnyeket.
Bátorítsd a gyengéket, hogy a szívükben
legyen helyén mindig a szeretet!

(Tihanyiné Tamás Ágnes)

A természet elalszik...

12.21. A téli napforduló, a legsötétebb nap, a fény újjászületésének kezdete.
 
"....., amikor egy lámpás fénye elég ahhoz, hogy otthon érezzük magunkat - valójában az emberi sors, az emberi helyzet misztériumát éljük át. A természet elalszik - s mi fölébredünk. Látszatra leszűkül életünk; bezárkózunk. De ez a kiterjedés nélküli hely - ahol szobánk áll, és lámpásunk világít - a "kör középpontja". Valódi helyünk. Mivel az ember, bár a természetben él, igazában a mindenség, az univerzum polgára. Mi több, az idő természetes folyamán túl az öröklété: Isten meghívottja. Valódi helye ezért jelképes. Látszatra egyetlen kiterjedés nélküli pont. Valójában az öröklét időtlen tágassága.
Égessük lámpásunkat!"
 
(Pilinszky János)

Andre Rieu Ave Maria

Boldog karácsonyt

 

Boldog karácsonyt

Csendesedj el végre, világ,
Hallatszódjanak az imák,
Várjuk csendben most a csodát,
A karácsony szent mítoszát.
Csendesedj el végre, világ,
Viták helyett nyíljon virág,
Vegyük számba, mi jót tettünk,
Tegyük meg, amit nem mertünk,
Csendesedjen el mindenki,
Magosság háláját zengi
Most mindenütt a nagyvilág,
Érezzük át minden szavát.
Emlékezzünk szépen, csendben
Azokra, akik elmentek,
S akik itt maradtak velünk,
Melegítsék fel a lelkünk,
Bárhol legyenek a Földön,
Hallatszódjon hegyen-völgyön,
Váljon valóra az álmunk,
Boldog karácsonyt kívánunk!

(Pál Mária)

Aranyosi Ervin: Karácsonyi kívánságom

Aranyosi Ervin: Karácsonyi kívánságom

Amikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
együtt kell dobbanni az emberek szívének.
Szóljon idén arról minden mese, ének:
– varázslata van a szív szeretetének.
Nyisd hát meg szívedet, öleld a világot,
minden ember legyen örömmel megáldott,
mosollyal vidíts fel, szóval, öleléssel,
tiszta érzésekkel, mit szívedbe vésel.
Teremts egy szeretőbb, élhetőbb világot,
amilyet az ember eddig még nem látott.
Megfagyott szíveket tölts meg szeretettel,
legyen a világon boldog minden ember!

Karácsonyi gondolatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Karácsonyi gondolatok

Lehet ékes, fényes, meleg szobád,
Ha nincs benne szeretet és család,
Mit ér a bőség, ha szíved dermed,
Szeretetért reszket, csügged lelked.

Békés beszélgetések és szerető szavak,
Ölelő karok életnek értelmet adnak.
Szívedben a szeretet szirmai kinyílnak,
Lelkedben az éltető fények kigyúlnak.

Peregnek fénylő, csillogó hópelyhek,
Ragyognak, mint az apró gyerekszemek,
Az emberek éjféli misére sietnek,
Hogy dicsőítsék a Megváltót, a Kisdedet.

Jurisin (Szőke) Margit

A karácsony a gyerekeké...

A karácsony a gyerekeké.
És azoké, akik nem felejtették el, hogy az Élet: csoda.
 

(Müller Péter)

"Az élet minden nap számos lehetőséget kínál...

Tudd, hogy erős hittel és csodálatos képzelőerőd segítségével mindent elérhetsz, amire csak vágysz!December 21.-e az egyik legfontosabb ünnep. Az újjászülető fény ünnepe. Napisten újjászületésének és a téli napfordulónak a napja, és őseink szokása szerint ez az új év kezdete. "Az élet minden nap számos lehetőséget kínál, hogy megnyissuk szívünket, csak észre kell vennünk ezeket." - Dalai Láma

Tudod mi a karácsony?

Tudod mi a karácsony? Csendben hallgatni, amikor beszél, és megérteni, ha némaságba burkolózik. Megérteni a gyertya táncát és elkísérni az utolsó lobbanásig. Letörölni a könnycseppet, és mosolyra váltani azt, ami képtelennek tűnik. Megfogni a kezet, ami dacosan a zseb mélyen melegszik. Átölelni azt, aki hátrál, és a fülébe súgni, menj tovább. Betakarni egy hideg éjszakán, vagy csupán érezni, ahogy él. Nevetve kikerülni a hópelyhet, és hinni, hogy ismét eljön a nyár. Gyógyszert adni arra, ami fáj, és együtt siratni azt, amire nincs orvosság. Kilátástalan helyzetből erővel felállni, és hitet teremteni, ott ahol már régen veszni látszik. Mert a karácsony a szívedben él. Tegnap is, ma is. És bizony elköltheted a világ minden pénzét arra, hogy majd szép legyen. Amire igazán szükség van, amit adni tudsz, pénzre nem váltható. Sohasem.

(Todorovits Rea)

Várakozás ...

Várakozás ...
 
Van valami megfoghatatlan, és valami leírhatatlan dolog a várakozásban, csendre utasít, önfegyelemre és türelemre tanít. Teszi ezt a maga módján, őszintén, határtalan szeretettel! Szívünket megnyitja az igaz szeretet befogadására és adására. A várakozás, belépés a lélek palotájába! 

Mindörökké szeretet

TATIOSZ – Azért élünk

Azért élünk, hogy adjunk, és adjunk, és adjunk. Aztán azért, hogy visszakapjuk, amit adtunk.
Azért élünk, hogy szeressünk, és szeressenek. Sokan későn, vagy soha nem találnak rá az élet ezen egyszerű és tiszta magyarázatára.
Azért élünk, hogy megtanuljuk felismerni: minden a szeretetben történik. Mert csak szeretet van. Lehet két fele, két oldala, és száz színe, száz hangja, száz arca. Ez csupán azt jelenti: a Szeretet nagy. Benne él a bizonyosság, és benne a keresés. Benne él a hit, és benne a kételkedés.
Azért élünk, hogy megtanuljunk hinni a szeretetben. És amiben hiszel, az élni kezd benned. Amikor ez megtörténik, látni fogsz a szíveddel, hallani fogsz a szíveddel, érzeni fogsz a szíveddel.

TATIOSZ – Száz lépés a szeretet útján

„Higgy abban...

„Higgy abban, hogy karácsonykor is veled vannak azok, akiket nem lát a szemed.  Hogy miért?  Mert egykor a szeretetükkel olyan lenyomatot hagytak benned, ami által magába zárta a szívüket a szíved.” 

(Lippai Marianna)

A békés téli táj fölemeli a lelket...

A békés téli táj fölemeli a lelket és lebontja a barikádokat.

(André Aciman) 
 

A Jézuska egy tanító, és én a tanítványa vagyok...

Egy édesanya egyszer egy kis papíroson kapta a kérdést lányától: „Anya, te vagy a Jézuska?” Amit válaszolt neki, abból vallástól, szokásoktól függetlenül mindenki meríthet ötleteket az egyszer elkerülhetetlenül bekövetkező vallomáshoz:

„Kedvesem!

Nagyon jó kérdést tettél fel, és tudom, hogy már egy ideje gondolkozol rajta. Szeretnék jól válaszolni neked, de nem is olyan könnyű.

A válasz az, hogy nem, nem én vagyok a Jézuska.

Az ajándékokat én hozom, ez igaz. Én figyelek rád hónapokon át, hogy tudjam, mi okozna neked igazán örömöt. Én választom ki, és én is csomagolom be őket, pont úgy, ahogy az én anyukám is tette, amikor még kislány voltam, és ahogy az ő anyukája is annak idején. (És igen, Apa is segít benne.)

Elképzelem, ahogy majd te is megteszed ezt a te gyerekeidért, és tudom, hogy mekkora öröm lesz látnod az arcukat, amilyen izgalommal bontják ki az ajándékaikat, és jobban ragyognak, mint a karácsonyfa.

De te sem leszel ettől Jézuska.

A Jézuska hatalmasabb, mint bármelyik személy, és jóval régebb óta végzi a dolgát, mint amióta mi élünk. Amit ilyenkor tesz, az egyszerű, de nagyon fontos. Megtanítja a gyerekeket arra, hogy hogyan higgyenek valamiben, amit nem látnak a saját szemükkel, vagy nem tudnak megérinteni.

Ez egy nagy feladat, és nagyon fontos feladat. Az életed során mindig szükséged lesz arra, hogy hinni tudj: magadban, a barátaidban, a tehetségedben, a családodban. Szükséged lesz arra is, hogy hinni tudj olyasmiben, amit nem tudsz megmérni, nem tudod a kezedbe fogni, vagy bizonyítani, hogy létezik. Ilyen például a szeretet, az a hatalmas erő, ami onnan legbelülről világítja be az életed, még a legsötétebb, leghidegebb pillanatokban is.

A Jézuska egy tanító, és én a tanítványa vagyok. Igyekszem jól csinálni. Most már ismered a titkot is, hogy hogyan jut be a házakba láthatatlanul, hogy a fa alá tegye az ajándékokat: azok az emberek segítenek neki, akiknek a szívét örömmel töltötte meg.

Az olyan emberek, akiknek tele van a szívük szeretettel és örömmel, mint Apa és én, segítünk a Jézuskának megtenni valamit, ami amúgy lehetetlen lenne, ha jobban belegondolsz.

Úgyhogy nem, nem én vagyok a Jézuska. Jézuska a szeretet, a varázs, a remény, a hit és a boldogság. De az ő csapatában vagyok, és most már te is benne vagy. Segítesz?

Szeretlek! Anya”

Ahol a csend pihen

Ahol a csend pihen

Aki belenéz a szépség fényébe,
akit a varázsnyíl szíven talál,
ahol halk dallam a sejtés zenéje,
s békével bélelt takaró a táj,
ott érezni csak, mikor a csend pihen,
s a fehér alázat Istenig ér,
hogy valami nagy, óriás-végtelen,
örök őserő megtart s elkísér.

Nézem a felszínt, és a mélyet látom,
halkan szemembe simulnak a fák,
csillámló fények a hóhab-paláston,
rég látott arcok, anyák, nagyapák...
A templomi csendbe békét szór a hó,
egy kopott vándor mélán felnevet,
az utak végén pihenni volna jó,
s hogy otthont leljen kósza képzelet.

(Zelenka Brigitta)

Igaz fényes útmutató...

"A karácsony előtti időszak minden szempontból egy felkészülés , egyfajta felkészítés arra hogy megtisztuljon a lelkünk. Mélyebb spirituális tartalmát tekintve az Igaz Szeretet  és Jézus Krisztus Fényének megélését, szívünkbe helyezését foglalja magába. A Karácsony nem a külsőségek ünnepe hanem a belső feltétel nélküli angyali szeretet megnyilvánulásának Ünnepe melynek alapja a saját lelkünkkel való igaz szeretetkapcsolat, saját fényünk megtalálása mely a legnagyobb ajándéka lesz életünknek bármerre is járunk majd. Igaz fényes útmutató , legyen körülöttünk bármilyen sötétség is, járjunk bármerre is a létezésben."

Szeretettel: Tóth István  

Ne aggódj… minden elrendeződik.

Nyugalom, minden a legnagyobb rendben!

Ne aggódj… minden elrendeződik.

Bármilyen reménytelennek tűnik is e pillanatban a helyzeted, ez a kártyalap arra kér, hogy hagyd abba az aggodalmaskodást, és lazulj el, mert minden jóra fordul.
Láttál már olyan filmet, ahol mindenki veszélyben forog, vagy ilyen-olyan bajba kerül? Egy ilyen mozidarab nézése közben az embernek azon jár az esze, ugyan, hogyan fognak ezek kikeveredni a slamasztikából? Pedig a film végére minden a helyére kerül, és mindenki elégedett.

Ne félj, a te filmed is boldogan végződik majd. Nincs miért aggódnod. Élvezd inkább, hogyan bonyolódik előtted az élet a maga bámulatos módján! Mert hiszen mindig megoldja magát, néha olyan hihetetlenül, ahogy álmunkban sem gondoltuk.

Te is hamar túljutsz a mostani szorult helyzeten, az élet leckéi meg hasznodra válnak a jövőben. Használd fel tehát a jelenlegi alkalmat, hogy megerősödj. Lélegezz mélyeket, legyél azon, hogy megőrizd a derűlátásodat, mindenek előtt pedig legyél laza, nyugodt és oldott, mert minden elrendeződik.

Megerősítés: Légy olyannal, aki a hátországod lehet.

Aki megtanít élni, akivel rozétól ázott szájjal csókoljátok egymást miközben a konyhában táncoltok egy elfuserált számra, hogy aztán teli szájjal nevethessetek saját magatokon. Aki miatt a kedvenc napod lehet a hétfő, mert alig várod, hogy a vállgödrében ébredve kezdhesd a hetet.

Olyannal légy, akinek nem nyomás minden egyes szava a mellkasodon, nem a görcsöt és szorongást hozza elő belőled, nem azt a nőt, aki legszívesebben te magad is kilométerekről elkerülnél, mert süt róla a kétségbeesés. Olyan mellett köss ki, aki a legjobbat hozza ki belőled, akitől tanulsz, aki miatt önmagad legjobb verziója szeretnél lenni és mindezt különösebb erőfeszítés nélkül teszed.

Mert a megfelelő ember mellett egyszerű.

Légy olyannal, aki szembe fordít a kishitűségeddel és aztán az első sorban áll, hogy lássa, ahogy megvalósítod az álmaid.
Olyannal, aki minden egyes helyzetben rád fogadna, mert tudja, hogy ami köztetek van azt nem találná meg máshol. De nem is tervezi elengedni.

Légy olyannal, aki otthon és kaland egyszerre. Hidd el, megéri várni rá. 

(Varga Emese)

Újjáébredés

Újjáébredés

Néha egy percre le kellene ülni,
A zajokat hagyni, elcsendesülni.
Becsukott szemmel látni a világot,
Érezni a jót és az igazságot.

Hagyni a testnek, járja át a lélek,
Várni, míg az elme gyógyultan éled.
Meghallani újra, mit sugall a szív,
Mi az mit merni kell, való tettre hív.

Hatalmat adjon a legbelső erő,
Az út felismerését hozza elő,
Áradjon szabadon a szent akarat,
Teremtsen rendet és selymes nyugalmat.

Fellelni újra helyünk a világban,
Kapni egy esélyt, teljes valójában.
Tudni és érteni, mi a küldetés,
Miért volt eddig, ennyi a tévedés.

Átölelnek sorban az őrangyalok,
Felragyognak a haldokló csillagok.
Nekünk kel a Nap és sápad el a Hold,
Béke és szeretet. mindig bennünk volt!

Néha egy percre meg kellene tenni,
Magunkba nézni, mélyen elmerülni.
Becsukott szemmel látni a világot,
Érezni a jót és az igazságot.
 
Veniam

A vers forrása: http://www.veniam.hu/vers14

Igaznak maradni...

Nem sajnálni azt, hogy olyanoknak is adtál, kik később bebizonyították nem érdemelték meg ... ERŐ.
Látni a hazugságukat és hagyni, hogy hazudjanak ... TANÍTÁS. Nem megmagyarázni a tévedőknek, bántóknak, hálátlanoknak, mennyire embertelenek ... TARTÁS.
Átlátni a játszmáikat és hagyni, hogy játszanak, miközben azt hiszik bolondot csinálhatnak belőled ... INTELLIGENCIA.
Hallgatni az indokaikat, miért nem képesek a szeretet szerint viselkedni, átlátni, hogy ez mennyire nyomorult ... HIT.
Magukra hagyni őket, ítélet nélkül mind ebben, látva a zuhanásukat, mert nem fogadják el a kinyújtott kezed ... BÁTORSÁG.
Nem sajnálni, hogy adtál annak is, ki elárult ... NEMESSÉG.
Igaznak maradni, és végignézni az összes mocskukat, amiről azt hiszik elrejthetik ... TISZTASÁG.

/ B. B. /

Minden esztendőnek a vége felé...

Minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este korábban szakad alá, és minden reggel későbben távozik, hideg támad, és befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot. Mi, emberek pedig megijedünk, s eszünkbe jut mindaz a sok rossz, amit elkövettünk az esztendő alatt, és amikor eljön a legrövidebb nap, és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni, egyszerre mind meggyújtjuk a karácsonyfák gyertyáit, hogy az Úristen, ha alátekint, fényt lásson a földön, s megbocsássa a bennünk lévő jó miatt a bennük lévő rosszat.

(Wass Albert)

Szeretetben szeretnék élni.

Szeretetben szeretnék élni.
 
Igen szeretetben, békében,egyszerűen csak örvendeni az életnek, az élet adta apró kis örömöknek. Reggelente megcsodálni a felkelő napot.....
Örvendeni a madárkáknak akik jönnek a kitett magokat összeszedegetni és hallgatni hálás csiripelésüket. Egyszerűen élni nem aggódni a holnapért, meglátni a mindennap csodáit amivel megajándékoz bennünket az élet.

"Ha lelked a természet szépségét előbb észleli a föld gazdagságánál... hazaértél."

"Ha lelked a természet szépségét előbb észleli a föld gazdagságánál... hazaértél."

(Léria Dipán)

Karácsony előtti gondolatébresztő...

Karácsony előtti gondolatébresztő...

Betlehem csillagai…

Betlehem csillagai ragyogtak két szemedben. Számoltad a napokat, türelmetlen léptekkel róttad az utcákat és édes gondokkal volt tele a szíved. Elterveztél mindent előre, megírtad a forgatókönyvet és lépteid ritmusát terveidhez igazítottad. Görnyedve cipelted a kosarat hazafelé, előre kiszámítva mindent, hogy szép legyen és jó...Munka után rácsodálkoztál egy-egy kirakatra, pénzed-számoltad, és tervezgettél. Mindent újra, másképp, elölről… Apró kis ajándékkosarak lapultak táskádban és félve rakosgattad őket mindig újabb és újabb titkosabbnál titkosabb polcocskákra, ingek és harisnyák aljára, féltve a titkot, meg ne lássa, meg ne tudja senki. Hátad mögé rejtett kezekkel lopóztál óvatosan a konyha mélyére, talán ott nem jár senki Rajtad kívül, egy csomag itt rejtve lesz.

Éjjel álmodból keltél és a hajnal, mint szorgalmas méhecskét a tűzhely mellett talált. Lisztet mértél és krémet kevertél, halkan és lábujjhegyen.

Munkahelyeden újabb és újabb örömpillangókról álmodtál és utad hazafelé megint csak egy kirakat előtt talált. Minden napon új vágyakat teljesített szereteted és érezted szíved melegét. Két kezed nem pihent, arcodon a várakozás mosolya és az Ünnep ragyogása. Nem kímélted önmagad, készültél és a várakozás izgalmában a készülődés óráiban elfelejtetted: Te is ünnepelsz. Neked is jár a Béke és a Szeretet, neked is született a Megváltó, Hozzád is érkezett.

Ülj egy kicsit le és pihenj. Fáradt arcodon a mosoly keserű lesz, két kezed remegése nem titkolható. Majd ha felragyognak a csillagok, és mennybe száll az ének, emelje fel lelked tisztaságát két tiszta kéz, a Gondtalan Ünnep keze. Oszd meg a terheket, és hidd el, könnyű lélekkel várod a Szeretet ünnepét. Engedd, hogy más is tegyen érted, mint ahogy Te teszed a dolgod másokért.

Oszd meg a gondokat, hogy gondtalan vidámsággal teljenek napjaitok. Együtt örüljetek és tervezzetek, együtt érezzétek a Lélek és a Halhatatlan Mindenség bánatot enyhítő mámorát. Kéz a kézben sétáljatok sorsotok útján, együtt cipelve annak kosarát.

Mikor majd együtt lesztek és örömtől ragyogó arccal néztek egymás szemébe, átölelve tartjátok, akiket szerettek, gondoljatok azokra is, akik egyedül róják az utcát, hideg és magányos szívvel. Gondoljatok azokra, akik kitaszított sorsukat már meg nem válthatják.

Gondoljatok a szegényekre és nyomorult sorsú, árva emberekre. És ha tudtok, segítsetek rajtuk.
Hiszen ők is valamikor kacagó, boldog gyermekként éltek, álmaik és vágyaik nekik is voltak. Ők is várták az Ünnepet, a Csodát, a Betlehemi Csillag ragyogását. Hát ne feledjétek Őket. Kérlek.

(Kuthy Zsuzsa) 

Mindkettőnknek akarnunk kell...

Csak hasonló lelkületű, hasonló értékrendű emberek tudnak boldogan együtt élni, vagyis azok a párkapcsolatok a legműködőképessebbek, melyek két hasonló ember szövetségéről szólnak. A párok sokkal inkább harmóniában vannak, ha azonosak az életről az alapvető értékekről szóló nézeteik, ha képesek közelíteni értékrendjüket, ha hasonló életciklusban haladnak, és megegyeznek a prioritásaik.
A szerelem, a szenvedély önmagában valóban nem elég. Csak hasonló lelkületű, hasonló értékrendű emberek tudnak boldogan együtt élni. Azok a párkapcsolatok a legműködőképesebbek, melyek két hasonló ember szövetségéről szólnak. De elmondhatom, hogy ez a szövetség nem alakul ki egyhamar. Mindkettőnknek akarnunk kell, feltartott kezekkel meg kell adnunk magunkat, pontosan akkor, amikor végre döntést hozunk, és véget vetünk magányos vándorlásainknak.

(Király Eszter) 
 

Fehér alkony

 

Fehér alkony

Csodás ez a fehér alkony,
Lassan haladok a havon.
Bámulom a naplementét,
Alkony nyeli föld peremét.

Eltűnik a látóhatár,
Ég és a föld eggyé lesz már.
Vég nélküli a fehérség,
Beláthatatlan messzeség.

Esti szürkeség nem ural,
Hold fénye virít ezúttal.
Ezüst fény szikrázik havon,
Szél röppen álomszárnyakon.

Meghitt csend honol a tájon,
Hagyom lelkem, hadd mártózzon...
E békés helyzet bódítja.
Lelki sebeket gyógyítja...

Jurisin (Szőke) Margit

Érezted már valaha...?

Érezted már valaha, hogy teljesen belefáradtál a küzdelembe? Hogy nem maradt egy cseppnyi erőd? Azt gondoltad, hogy Rajtad már csak a csoda segíthet, mert egy lépést sem tudsz már megtenni?
Lelked teljesen kiüresedett, s hiába volt körülötted bárki, csak a magány mardosott belül? Legszívesebben elmenekültél volna az életedből, a testedből, csak legyen végre vége ennek a szörnyű érzésnek. Teret engedtél a szorongásnak, a félelem démonjai kergettek, s úgy hitted, semmi erőd a folytatáshoz.
Hiába imádkozol, kérsz, könyörögsz, mintha senki nem hallaná. Minden félelmetesen néma. Teljesen egyedül vagy.
Pihenj meg egy kicsit, és várj. Hidd el, egy olyan változás közeleg, amiben végre önmagadra találsz. A magány arra ösztönöz, hogy megbékélj magaddal. Ha békét kötsz lényeddel, senkire és semmire nem vagy ráutalva, harmonikussá válik életed. Fogadd el, bármi is jön, és tudd, hogy minden a lelked hozzájárulásával történik, és a Te javadat szolgálja.
Így kapsz lehetőséget szembenézni és megszabadulni a félelmektől. És amint ezek eltűnnek, ott fogsz állni Te, tisztán, ragyogóan, s talán végre megtudod, ki is vagy valójában...

Mohácsi Viktória

Arra van szükségük, amit ők is adtak nekünk:

Becsüld meg a szüleid, akármennyi idősek is!
Egy megható történet, ami rávilágít arra, milyen fontosak a szülők.
 

Összejött a család, a 82 éves apuka a kanapén ült, a 47 éves fiával. Egyszer egy madár szállt az ablakpárkányra.

Az apuka megkérdezte a fiától, mi az? A fia elmondta, hogy egy galamb. Kis idő elteltével újra megkérdezte az apuka, hogy mi az az ablakban? A fia újra válaszolt, hogy az egy galamb. Pár perc elteltével az öreg édesapa újra megkérdezte a fiától, hogy mi van az ablakban? A fia ekkor rákiabált, apa az egy galamb! Nem igaz, hogy nem érted meg, már háromszor elmondtam neked.

Ekkor bejött a fiú nővére, aki 5 évvel idősebb nála és szomorúan megkérdezte az öccsétől:

- Te már elfelejtetted, milyen voltál gyerekkorodban? Elfelejtetted, hányszor kérdezted meg a szüleinket ugyanarról? Elfelejtetted, hogy mikor lementünk a boltba, minden kutya, macska, fa és autó miatt meg kellett állni, mert mindenre kíváncsi voltál? Elfelejtetted, hogy apánk milyen türelemmel magyarázott el nekünk mindent? Elfelejtetted, hogy a kedvenc mesédet minden este felolvasta neked, pedig már legalább ötvenszer hallottad? Elfelejtetted, mennyire kedves és türelmes volt, amikor te idegesítően viselkedtél?

A fiú kiment a konyhába, ivott egy pohár vizet. A szemei könnyesek voltak és ekkor csak annyit mondott a nővérének:  - Igazad van!

Nem egyedi eset, sajnos gyakran megtörténik, hogy nincs türelmünk idős szüleinkhez. Mikor úgy érezzük, hogy már egyszerűen nincs türelmünk és legszívesebben rájuk kiabálnánk, akkor emlékezzünk arra, hogy a szüleink milyen szeretettel neveltek minket. Akkor is volt hozzánk türelmük, amikor mi hisztiztünk, ők pedig fáradtak voltak.

Amikor csak lehet, töltsünk több időt a szüleinkkel és legyünk velük kedvesek, mert ők is azok voltak velünk. Arra van szükségük, amit ők is adtak nekünk: szeretetre, időre, türelemre!

(http://nyugdijasok.hu)

Mert a szeretet ünnep. Minden nap az.

Egy olyan adventi naptár kéne, amibe csoki helyett, a huszonnégy ablak mögé, elrejthetek huszonnégy nevet. Aztán, ahogy közeleg az ünnep, sorra kinyitnám őket. Minden nap egyet. Egyetlen egyet. És aznap megmondanám annak a név mögé rejtőzött léleknek, hogy mennyire szeretem. Hogy nélküle nem lenne ünnep az ünnep, és azt is, hogy vele együtt minden esendő hétköznap is sokkal könnyebben elviselhető. Elmesélném neki, hogy alig van jobb annál, ha mosolyt csal az arcomra. Talán csak az, ha láthatom közben, hogy ettől ő is mennyire ragyog. Tudatnám vele, hogy különlegessé teszi az életemet mindössze annyival, hogy része, csupán azzal, hogy létezik.
Nem tölthetem együtt a karácsonyt minden olyan emberrel, akit szeretek. De együtt tölthetem velük az év többi napját, és bármennyire is esetlenül érkezik meg számra a szó, meg kellene mondanom nekik, hogy szeretem őket, meg azt is, ennél nincs a világon semmi fontosabb.
Kis zárt ablakok mögött sok-sok nyitott szív. Megannyi külön világ, melyek mind-mind otthonom. Hisz ott lakunk, ott élünk csak igazán,egymásban, a másik szíve közepében. És mert egyedül a szív nem szerethet, elmondanám azt is, hálás vagyok azért, hogy a sajátját bátran kitárja felém.
Jó, hogy a szeretetnek van ünnepe. Mert a szeretet ünnep. Minden nap az. 

ÖNZETLENÜL SZERETNI….

ÖNZETLENÜL SZERETNI….

A szeretet tudatos döntés a másik mellett, kitartás akkor is, ha a szívem éppen nem támogat ebben.
Én hiába szeretem a szobám csendjében az utcagyereket! Nem arra van szüksége, hogy könnyes, szende szemembe nézzen, hanem hogy legyen kenyér az asztalán, fedél a feje fölött, étel a tányérján, ceruza a kezében, takaró az ágyán, kapjon jó szót, simogatást.
Szívből jót tenni nagyon nehéz egy olyan embernek, akitől legszívesebben „falra másznánk”, aki állandóan keresztbe tesz, aki rosszindulatú. Neki nehéz, de Jézusnak – aki őt is szereti, aki azt mondja, „amit vele teszel, azt nekem teszed meg” – már szívből tudunk jót tenni.
Ezért nem vagyunk számítóak, őszintétlenek, ha jót teszünk akkor is, ha szívünk, gyarló emberi természetünk másfelé vinne minket.

Csaba testvér. 

Mikulás estén

Mikulás estén

Visszaemlékezve magam előtt látom,
Sok Mikulás esti, szép gyermekvilágom,
Havas esték titokzatos, tiszta világában,
A csodát ábrándozva, szív-dobogva vártam.

Rénszarvasszán közeledett, csilingelt a csengő,
Közeledett Mikulás, elmúlt egy esztendő,
Meséskönyv volt puttonyában, dió, piros alma,
Rátaláltam kora reggel, cipőcskémbe rakva.

Mérföldes volt a csizmája, hófehér a szakálla,
Szeretettel volt bélelve a szép, piros ruhája.
Ő nagy hidegben sem fázik, szíve nemes és jó,
Titkos köpönyege alatt rejlik a lélektakaró.

Ünnepre készültünk, de gyanúm nem enyhült,
Töretlen kíváncsiságom egyre csak gyűlt,
Azon a Mikulás estén boldog gyermekkorom
Szép rénszarvasszánnal tovarepült.

Jó anyám vigasztalt, nem szabad sírni,
Erősítsd a szíved, hogy tudd majd kibírni,
Ha az élet nem kímél, s csalódásokat hoz,
Mely felnőtt korunkban sok bánatot okoz.

Szeretnék még egyszer gondtalanul élni,
Csillogó szemekkel csak szépet remélni,
Minden szívfájdalmat, bánatot feledni,
Egy szép Mikulás estén újra gyermek lenni.

(Szőcs Sarolta)

Az Úr eljövetele...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Advent

Az Úr eljövetele...

Advent: várakozás, bűnbánás időszaka,
December az Úr eljövetelének hava.
Várni és hinni kell, feloldozást remélni,
Eljövetelét méltóan megünnepelni.
Nézz a lelkedbe, tárd ki, fogadd szeretetét!
Tiszta lélekkel elnyerheted Urunk kegyét.

Jurisin (Szőke) Margit

~~ - Ünnepekre készülve…- ~~

~~ - Ünnepekre készülve…- ~~

Fényárban úszik a város, sziporkázik minden
Zűrzavar van, és hangorkán, legmagasabb szinten
Így van ez már, jó hónapja, hisz ünnepek lesznek
Karácsonyra és újévre most mindent megvesznek
Hasznos, avagy haszontalan, nem figyel rá senki
Csak legyen minél több, amit a fa alá tenni

- Ábrándozva bandukolok a tarka tömegbe
..S azt gondolom, hogy így, túlzás’ várni az ünnepre
- Jézus születése napját manapság így várják –
Sajnos, kevesek azok kik szívükbe fogadják
Mert Ő értünk jött e földre, hogy megmentsen minket
Hogy a bűntől megtisztítsa szívünket, s lelkünket

-- Nem hiszem, hogy helyeselné, e fényűzést látva
A pazarlás s a tobzódás, nincs az Ő tanába
Ő szerény volt s alázatos, tőlünk is azt várja
Hogy mértékletesek legyünk s ügyeljünk egymásra
Szeressük embertársunkat és ne vetélkedjünk
Akkor békés s áldásos lesz mind a két ünnepünk


*** - Fenesi János - ***

A karácsonynak varázsereje van...

Várlak. Talán jobban, mint bármikor. Imádom az illatokat, a mézeskalács ízét és a fényáradatban úszó fenyőfákat. Valahogy ezek a napok más köntösbe bújtatják a hétköznapok forgatagát. Megszépítik. Szeretettel töltik meg. S akire korábban ellenségként tekintettél, hirtelen ő is a barátod lesz. Nem tudod nem szeretni. Eltűnik minden ballépése, és Te meglátod benne a csodát. Azt az énjét, aki szerethető. Egyszerűen magadhoz akarod ölelni. Arcára egy csókot nyomni. Bocsánatot kérni. Igen. A karácsonynak varázsereje van. Mindenki lelkét meg tudja érinteni. 

(Boros Bea)

Öntsd szíved melegét a fagyos világra!

Öntsd szíved melegét a fagyos világra!

Mindegyik évszaknak van valami bája.
Van aki leszólja, van ki megcsodálja!
Ha kívül hideg van, öltözz melegebben,
a lelked sem fázik, ha van szeretet benn.

Gyújts tüzet, ha fázol, s tested átmelegszik,
lelked is gyújtsd lángra, mert, ha szeret, tetszik!
Arcod a tűz lángja, s mosoly melegítse,
mosolyod más szívét, jobb kedvre derítse.

Hagyd a zord világot, hagyd át melegedni,
fagyot felolvadni, kivirulni, lenni!
Találd meg az okot derűre, vígságra,
öntsd szíved melegét a fagyos világra!

(Aranyosi Ervin) 

De jó lenne!

De jó lenne!

Téli éjszakán karodba karolni,
Forró ölelésedben feloldódni,
Havas fák között kettesben sétálni,
Magányos szívemet felébreszteni,
Még egyszer igazán boldognak lenni.
De jó lenne, de jó lenne.

(Magdolna Léhi)

Téli pillanat

Téli pillanat

Kergetőző, szikrázó hópelyhek
fenyő ágain, mint ezüstselymek,
puhán, lágyan ölelve át a fát,
angyali sóhaj kíséri a csodát,
üvegablak veri vissza fényét,
láttatja a tél festői ékét.

Kandallónak meleg-sárga fénye
kitekintget az új jövevényre,
melynek a csillámló ragyogása
bevilágít az árnyas szobába,
hófehér szirmok a fák ágain,
ezüst sapka a falu házain.

Vakító lepel fedi a tájat,
elindítja lelkünkben a vágyat
ez a szűzi fehér hótakaró,
a komor arcokra mosolyt csaló,
legbelül megmozduló érzelem,
nincs többé a szívekben sérelem.

Hull, egyre hull a tündöklő áldás,
hold fénylő sugara a ráadás,
csilingelő, földöntúli kacaj,
millió karát a fényes hajnal,
szeretet igéző dallamára
örömmámor kerít hatalmába.

(Kristófné Vidók Margit)

Téli táj

Téli táj

Szürke, színét vesztett világtól az ősz búcsúzik,
a fák ágain a Nap lassan még végigkúszik.
Nem is olyan régen még virágok illatoztak,
erdő mélyén a fűcsomók is lassan elfogytak.

Minden egyes faág, megannyi felkiáltójel,
lassan megérkezik a tél összes sejtelmével.
Sűrű, sötét hófelhők átveszik az uralmat,
hófehér lepel fedi az elvetett magokat.

A föld felsóhajt, érezve az ég üzenetét,
magába szívja a hópelyhek éltető nedvét.
Jólesőn elnyúlik a puha takaró alatt,
várva az ébresztő, tavaszi napsugarakat.

Hegycsúcsok éke a szikrázó kristálycsillogás,
lemenő Nap fénye, elbűvölő aranyhatás.
Merre a szem ellát, a táj festői jégvarázs,
szemet gyönyörködtető a téli évszakváltás.

A bokrok ágain, mint vert csipke, a jégvirág,
néma csend, alszik a táj, ez más hangulatvilág.
Esti homály ereszkedik a hófödte tájra,
ezüst holdsugár vigyáz a világ nyugalmára.

(Kristófné Vidók Margit)

Hová is lett az advent igazi lényege?...

 
Az advent a várakozás, készülődés időszaka. A természet is ilyenkor megpihen, energiát gyűjt a megújhodásra, a tavasz eljövetelére. Mi emberek azonban pont ebben az időszakban vagyunk talán a legfelpörgetettebbek. Azért hajtunk, hogy a mi karácsonyunk legyen a legszebb, a mi ajándékaink a leggazdagabbak, és mire lezuhanunk a szentesti asztalhoz, már feszültek, fáradtak, ingerültek vagyunk.
Hová is lett az advent igazi lényege? A lelki megtisztulás, az egymásra figyelés, a közös beszélgetések öröme? Olvassunk, üljünk le este az asztalhoz, közösen beszélgetni, szakítsunk egymásra időt. Lassítsuk le a gondolatainkat, hallgassuk meg a másikat, hagyjuk, hogy a gyermekeink is elmondhassák az őket foglalkoztató kérdéseket. És amennyiben valódi odafigyelést tanúsítunk, újra érzékelhetjük a család fontosságát, erejét. A meglassulás, az elmélkedés alatt fel is töltődünk energiával, a beszélgetések alkalmat biztosítanak a jövő tervezésére. Kell is ez, hogy a következő év kihívásait a lehető legjobban tudjuk teljesíteni.
Ehhez kívánok mindnyájunknak erőt, türelmet, kitartást.

(Janovszki István)