Körmendi Gitta: MEGÉRTE!
.
Ha csak egy ember is megfogja a kezem,
érti, amit mondok, és lépni mer velem,
hogyha lelkéig ér szívem üzenete,
én a csillagokig is elmegyek vele.
.
Hogyha akad, aki elfogadott engem,
azért, mert magára ismerhetett bennem,
könnyet csalt szemébe a szomorúságom,
az már érez engem, övé a világom.
.
Ha van olyan, aki együtt örül velem,
szívében átéli azt, ami jó nekem,
az már tudja, milyen az én boldogságom,
annak odaadom összes gazdagságom.
.
Hogyha akad, aki megszeretett engem,
engedett magához egész közel lennem,
övé a hűségem, övé a bizalmam,
érte menedékké válok a viharban.
.
Ha van, kinek arcán a mosolyom ragyog,
megéltünk egy meghitt, tiszta pillanatot,
magunkat feledve egyek tudtunk lenni,
azt szabaddá teszem, hogy hű tudjon lenni.
.
Ha van, ki elhiszi, hogy annál több vagyok,
amennyit magamból most megmutathatok,
s magához öleli határtalanságom,
az már elért oda, hová magam vágyom.
.
Hogyha bármikor is gyógyír volt a szavam,
én voltam a vigasz és az áldás magam,
hogyha bármily rútat széppé tudtam tenni,
akkor már azt mondom: hasznos volt itt lenni.
.
Ha egy valakit is átölelt a béke,
remény ébredt újra szomorú szívébe’,
s reményteli szívvel nézett fel az égre,
nem éltem hiába. Akkor már MEGÉRTE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése