Hadd maradjak...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hadd maradjak...

 

Hadd maradjak melletted én hétfőn,

vigyázok rád az utcán, a lépcsőn.

Szép füledbe suttogom majd néked,

párosan szép, hidd el ez az élet!

 

Hadd maradjak melletted én kedden,

hiszen itt laksz szerelmes szívemben.

Kedden lesz jó majd kettesben lenni,

így mi közénk nem férkőzhet senki!

 

Hadd maradjak szerdán is te veled,

hogy megvalljam forró szerelmemet.

Csókot adok, százat is e napon,

ám a többit csütörtökre hagyom!

 

Hadd maradjak csütörtökön nálad,

átölelem finoman a vállad.

Ma jönnek el a sötét fellegek.

de ne búsulj, napsugarad leszek!

 

Hadd maradjak nálad én pénteken,

oly szomorú a kedvem én nekem.

Eső esik, kinn a világ szürke.

mért is mennénk ki a vizes fűre?

 

Hadd maradjak szombaton is veled,

sétálgatunk, s én fogom a kezed.

A ligetben vén fák adnak árnyat,

míg tűz a nap, s delelőre járhat...

 

Vasárnap is hadd maradjak veled,

együtt töltjük így az egész hetet.

Azért nézek reád ilyen kérdőn,

kezdhetnénk majd mindezt újra hétfőn?

 

 

Debrecen, 2011. 01. 01.

Szuhanics Albert