Azt érzed soha nem szerettél még ilyen mélyen és tisztán...

 

 Függetlenség

Amint megtaláltad a belső középpontodat függetlenné is válsz.
Az emberek meglepetten néznek rád, mivel többé nem az ő akaratuk szerint cselekszel. Furának fogsz tűnni a szemükben.
Amit teszel az nem reakció többé, hanem önálló belülről induló cselekedet.
Semmi még a sértések sem váltanak ki automatikus reakciót többé belőled, mindig tudatosan cselekszel és kapcsolódsz a többi emberrel, már nem ösztönből csak reagálsz .
Ne érts félre, nem páncélt növesztesz. Ettől a ponttól mély szeretet sugárzik belőled mindenki felé, egyfajta feltétlen szeretet.
Ha valóban független vagy, egyben megadod magad a szeretet Istenének , ekkor az egész lényed kitárul.
Ha függetlennek vallod magad és még nem érzel korlátlan, mindent átölelő mély szeretetet, békét magad körül akkor bizony csak magadra kényszerítesz valamit amit függetlenségnek nevezel el.
De valójában elutasítás, bezárkózás, önmarcangolás van jelen helyette. A valódi függetlenséget nem tudod magadra erőltetni, minél több erőfeszítést teszel ez irányba annál távolabb lesz Tőled. De amint mindent feladva lényed középpontja felé haladsz a belső megismerés felé vezető úton, egyszer csak érzeni kezded, hogy minden megváltozik minden porcikád átalakul, csodálkozva nézel körül, "hová csöppentem" , s mindez teljesen magától, minden erőfeszítés nélkül.
A valódi függetlenségből a tudatosságon keresztül a szépség és a szeretet, nyugalom, béke árad. Bármi történjen is boldog maradsz, semmi jelentősége,
hogy az adott körülmény hétköznapi értelemben "jó" vagy "rossz". Innentől bármi történjen is nyugalmad többé nem vehetik el tőled.
Ekkor az akaratodat is eldobhatod , és látni fogod, hogy azok a dolgok, amelyek után sóvárogtál, maguktól megtörténnek. Hirtelen a dolgok elkezdenek simán gördülni.
Minden összeillik, kikristályosodik.
Az igazi szerelem is ebben az állapotban találhat rád, két valóban független ember között jöhet létre az a fajta összeolvadás, ami minden más hordaléktól álarctól
mentes. Mindketten hitelesek vagytok s ekkor a kettő igazán eggyé tud olvadni , Te sem vagy árnyék többé és a Párod sem . Azt érzed soha nem szerettél még ilyen mélyen és tisztán.
Magához ölel a létezés, és Te visszaöleled Őt