Havazik...

Havazik...

Csendesen. Nyugodtan. A pihék lassan, könnyedén hullnak alá az égből. Nyugalmat árasztva. Szépséget hozva. Fehérséget, tisztaságot adva. Széppé, tisztává, békéssé tesznek mindent. De a pelyhek nem csak egyszerű pelyhek. Nem csak vízből formált kristálycsodák. Nagyobb csoda van bennük. A nyugalom csodája. A tisztaság, puhaság, őszinteség csodája. És beszélnek, van hangjuk, gyönyörű szemük és szépséges mosolyuk. Mert minden hópehelyben ott vagy, minden hópehely Te vagy. Aki széppé, tisztává, békéssé teszel mindent. Nekem.

Bennem.


(Csitáry-Hock Tamás)