"Az ember könnyen lesz önző...

"Az ember könnyen lesz önző, ha nagyon szeretik."

Ezt nő mondta. Bölcs nő, aki figyelte önmagát és lelke működését. Az ember szívesen elteszi magának, amit kap. Az enyém! Pedig nem csak a tiéd. Örülhetsz, neki, boldog lehetsz tőle, arcod sugározhat, és vidáman ébredhetsz, de ha ezt az adományt nem osztod széjjel, garantáltan el fogod veszteni.

Akit szeretnek, annak tovább kell sugározni az érzelmeit. Nemcsak a családjának, a kutyájának, a macskájának - de idegeneknek is. Az emberi élet legnagyobb élményeit nem szabad csakis magáncélokra hasznosítani. Örömből, szeretetből, boldogságból, jókedvből másoknak is kell juttatni. Tovább kell adni a fényt, mert akkor tovább is tart.

Nő, aki szül, s akiben fölébred az anyai szeretet, rendszerint azt tapasztalja, hogy nemcsak a saját babáját szereti, hanem a világ összes gyerekét. Ha eddig nem volt az, most gyerekszeretővé válik. (Feltéve, ha jó anya!) Átéli ugyanis azt, hogy nem valamiféle magánélmény történt vele, hanem egy egyetemes esemény: ANYA lett. Egyetlen gyereké, de a lelkében életre kelt archetípus szerint minden gyereké. A szomszédnak, ha dolga van, bátran rábízhatja az új anyára a saját gyerekét, mert a maga módján azt is szeretni fogja.

Ha nagyon mélyen belenézel az anyaság misztériumába, azt látod, hogy gyermekével együtt az egész emberiséget megszereti. A saját gyerek létrehozatalával megtanulta, hogy milyen vonzással, áldozattal és megnevezhetetlen érzésekkel jön az EMBER a világra. Nem csak az övé - mindenkié.

Ugyanez vonatkozik minden isteni adományra. Szét kell tudni osztani. Legalábbis adni belőle másoknak. Ha szeretnek, neked is jobban kell szeretned. Nem csak azt, aki szeret - az idegent is. Nagy költők sokszor megírták, hogy a szerelmes, ha jól szeret, az egész világba szerelmes lesz. És ezért - minden feszültség, dráma, fent és lent ellenére - szeret élni!


 (Müller Péter)