A mese ott kezdődik, ahol a valóság már kevés. Ahol a valóság nem elég szép, ahol egy kicsit hozzá kell adni, ahol egy kicsit el kell belőle venni. A mese azért születik, hogy ne felejtsünk el álmodni, hogy hihessünk abban, lehet még jobb, hogy nincs minden veszve. Hol sötét a valóság, ott megszaporodnak a mesék, melyek könnyítenek a lelken, szebbé teszik a napokat, bearanyozzák az éjszakát. És amit sokan álmodnak egyszerre, az félig már valóság is. Olyan történet is van, amit csak azért hívnak mesének, mert valóságnak túl szép, pedig mégis igaz.
(Szeréni S. Péter)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése