Menjél, menjél ki a természetbe, és hallgasd a madarakat, akik a virágbimbós ágon énekelnek. Hallgasd őket - szíveden keresztül. Ne kezdd elemezni a dal forrását. Csendesülj el, s engedd, hogy beléd hatoljon, amilyen mélyen csak lehetséges. Hadd töltse be hálaadó éneke szívkertedet. Ne akadályozd énekét emberi gondolataiddal! Engedj teljes átjárást neki.
Egész napodat betöltheti szívedet egy madár éneke. Egész nap teljesen másként érezheted magadat, ha hajnalban szárnyaló madarakat láttál az ég országútján, és egy percig velük tartottál. Vagy reggel láttál egy nyíló virágon egy szorgalmas méhecskét. Vagy egy repdeső lepkét.
Az életed ekkor változásnak indul - mert magadba szívtad a létezés szépségét, puszta örömét, elsöprő üdvösségét. Ez az élet útja...
(Leleszi Balázs Károly)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése