Van a menekülés...
Nem más, nem mások elől. Nem a testedet üldöző ellenség elől, hanem a lelkedet fájdító legkedvesebb érzés elől. Amit Ő ébresztett benned. A Kedves. És amit Neki adtál. Minden nap, minden percben. Ám egy napon történik valami. Adnál, mint addig, de már nem adhatsz. Nem azért, mert nem akarja. Nem azért, mert nem akarod. Hanem, mert nem lehet. És akkor, abban a pillanatban úgy érzed, hogy ez a csodás érzés ellened fordult, hogy megöl, és muszáj menekülnöd. Előle. Az érzés elől, a Kedves elől. Mennél, futnál, repülnél. Valahová. Mindegy, hová, csak nagyon-nagyon messze. Tőle. Kétségbeesve keresel fogódzót, próbálsz gondolkodni, hogy hová, merre... Aztán az első kétségbeesés után megérted: nincs hová menned. Hiszen az érzés, hiszen Ő benned van. Bárhová mész, mindenütt Ő vár, bárhová nézel, Őt látod. És érzed. Azt is, hogy szüksége van rád. És megérted, hogy egyetlen helyre kell menned, menekülnöd. Oda, ahol vár rád. Csak egy helyre menekülhetsz. Hozzá. A szívébe, a lelkébe, abba a világba, amit ketten építettetek fel, ami a tiétek, ahol mindent ismersz. És ahol Ő is ott van.
Veled.
Nem más, nem mások elől. Nem a testedet üldöző ellenség elől, hanem a lelkedet fájdító legkedvesebb érzés elől. Amit Ő ébresztett benned. A Kedves. És amit Neki adtál. Minden nap, minden percben. Ám egy napon történik valami. Adnál, mint addig, de már nem adhatsz. Nem azért, mert nem akarja. Nem azért, mert nem akarod. Hanem, mert nem lehet. És akkor, abban a pillanatban úgy érzed, hogy ez a csodás érzés ellened fordult, hogy megöl, és muszáj menekülnöd. Előle. Az érzés elől, a Kedves elől. Mennél, futnál, repülnél. Valahová. Mindegy, hová, csak nagyon-nagyon messze. Tőle. Kétségbeesve keresel fogódzót, próbálsz gondolkodni, hogy hová, merre... Aztán az első kétségbeesés után megérted: nincs hová menned. Hiszen az érzés, hiszen Ő benned van. Bárhová mész, mindenütt Ő vár, bárhová nézel, Őt látod. És érzed. Azt is, hogy szüksége van rád. És megérted, hogy egyetlen helyre kell menned, menekülnöd. Oda, ahol vár rád. Csak egy helyre menekülhetsz. Hozzá. A szívébe, a lelkébe, abba a világba, amit ketten építettetek fel, ami a tiétek, ahol mindent ismersz. És ahol Ő is ott van.
Veled.
(Csitáry-Hock Tamás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése