Egyszer talán (...) magának is lesznek szomorú percei, mindannyiunknál beköszöntenek ezek, a legboldogabbaknál is, amikor azt fogja mondani magában: "Senki sem szeret engem." Azt szeretném, ha ilyen alkalmakkor hozzá tenné: "Nem, tévedtem. Van valaki, aki szeret." Lehet, hogy eleinte nagyon sovány vigasz lesz ez a gondolat. De aztán mégis, amint telnek a napok, és állandóan együtt vagyunk, egyéniségem teljesen kibontakozik maga előtt, mint egy félénk virág szirmai a napsugár hatására.
(Pelham Grenville Wodehouse)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése