Fuchs Éva: Nem véletlen
| Miért szép? - és miért nem? Mert nem vagy itt velem, de szorítod két kezem, mert édes fejed súlyát, ölembe mégis érezem. Mert hajnal van, két óra, szemem kinyílt hívó szódra. Hiszed vagy sem, itt vagy akkor is, ha nem vagy. Bár a távolság mérhetetlen, mégis itt vagy, s ez nem véletlen... | |||||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése