2022. október 30., vasárnap

Békességet teremtve...

 
Halottak napja alkalmával a legnagyobb fájdalmat mindig a ki nem mondott szavak, a meg nem tett ölelések, a tisztázatlan kérdések okozzák. Amikor ott állunk a sír előtt és eszünkbe jut, vajon elmondtuk-e, vajon elégszer mondtuk, vajon érezte, tudta, ott voltam, bátorítottam? Volt időm bocsánatot kérni és nem voltam ostoba, hogy megbocsássak? Az este, amikor egyetlen szó szakad fel a lelkünkből: Bárcsak. Majd szótlanul gyertyát gyújtunk, abban a hitben, hogy a lángja elmossa a fájdalmat és fényt mutat az eltávozónak vissza, a lelkünkbe, a szívünkbe, az életünkbe. Békességet teremtve a fájdalomba, a maró bűntudatba, az emésztő hiányba. A láng, amitől enyhülést várunk, de hiába...
 
(Todorovits Rea)

Veletek lenni

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Veletek lenni
 
Halottak napja, de ti nagyon is éltek,
csak visszaadtátok lelketek a Fénynek.
Már nem sírok, nincs könny a szememben,
csak egy szál virág van a kezemben.
Itt csak a testetek pihen,
de halhatatlan, örök a lélek,
azt súgtátok, velem vagytok, ne féljek.
Az élet ami néha félelmetes,
ahol ti vagytok ott minden tiszta,
majd egy új testben tértek ide újra vissza.
Addig míg nem találkozunk, csak annyit tudok tenni,
behunyom a szemem és így bármikor veletek tudok lenni.
 
 
(Dóró Sándor)

2022. október 28., péntek

Halottak napja nincs, csak Szeretet napja van...

 

Közeledik az Ünnep.
 
" NINCS HALÁL. És nincsenek HALOTTAINK.
Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Tovább ment. Átköltözött. Akit szeretsz, az VAN. Szándékosan nem azt mondom, hogy akit „szerettél” – mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét – s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál.
Csak arra kérlek, ha anyádat, apádat, vagy nagyszüleidet idézed meg, ne öregemberként gondolj rájuk, mert nem azok!
A lélek világában nincs elmúlás, így öregség sincs. Fiatalok ők. Ahogy lelked mélyén te is fiatal vagy. Akkor is, ha a tükör nem ezt mutatja. A rózsa csak a kibomlott Rózsa – a hervadó már nem az.
Halottak napja nincs, csak Szeretet napja van, amikor a földön élők az eltávozottakra, az eltávozottak pedig ránk, földön élőkre gondolnak. És azt gondolják rólunk: „Szegénykék, nekik még nagyon nehéz!”…
„ Kedvesem! Közöttünk vannak! Csak ez az ostoba, mai, beszűkült 'racionális' kor hiszi, hogy a halállal minden megszűnik. Nem igaz!
A lélek végtelen úton jár, s a halállal nem hal meg. Él, csak nem abban a komor érzékvilágban, ahol még te élsz. (...) Az igazi szeretet nem múlik el soha.
Az arcunk megváltozik, a világunk megváltozik, csak a szeretet nem, mert az örök. "
 
==Müller Péter==

2022. október 27., csütörtök

Nem sokára újra eljön a mindenszentek ünnepe...


Nem sokára újra eljön a mindenszentek ünnepe, a sokaság a sírokhoz járul emlékezni elvesztett családtagjaikra. Megtelnek a temetők mécsesekkel, hiába a reggeli csípős hideg, útnak indulnak ma is, hogy virágot vigyenek szeretteik sírjára. Édesbús ünnep, mert néha jól esik az emlékezés. Újra élni lélekben a karácsonyokat, mikor még együtt volt a család, emlékezni a kedves történetekre, anekdotákra a családi legendáriumból. Most hogy ilyen nehéz időket élünk, talán még fontosabb fókuszálnunk a valódi emberi értékekre, hiszen ahol a szívünk, ott az igazi kincsünk, nem a pénztárca mélyén. A család, a kisközösségek ereje abban rejlik, hogyha van szeretet, akkor egymást támogatva, egymást segítve mindent át tudnak vészelni. Nagy erő van ebben, és erre az erőre támaszkodva, bízva az összetartásban még a legnagyobb kihívásokkal is bátran szembe tudunk nézni.
 
Szeretettel írva: Mackó Mónika tollából.

Szabadítsd fel magad...

 

Az erő a valódi érzelmek felvállalásához, felismeréséhez kell - nem ahhoz, hogy elnyomd azokat!

Sokan úgy gondolják, hogy erősek, mert leuralják érzelmeiket - saját lelkük hangját, és becsukva szemüket tartanak ki olyan helyzetekben, amiben a lélek már rég nem boldog, ahol fényük már rég nem ragyog.

Az erő a valódi érzelmek felvállalásához, felismeréséhez és a cselekvéshez kell, nem ahhoz, hogy elnyomd azokat.

Az erő ahhoz kell, hogy IGEN-t mondj önmagadra és végre önmagad válaszd mások helyett.

A hit ereje abban rejlik, hogy bár nem látod az utat, ami előtted áll, mégis elindulsz, mert érzed a szívedben, hogy jó irányba vezet.

Szabadítsd fel magad - és tégy meg most mindent azért az egy emberért, akiért felelősséggel tartozol: válaszd magad, énekeld a saját dalodat...és lépj rá arra az útra, melyre egész életedben készültél!

 

Szeretettel:  Sándor Judit - Angyalmentor - Jóportál

Csendem

 


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Csendem
 
Egy jó könyv kellene,
meg egy forró kakaó, nagy, füles bögrében,
feküdni a kanapén veled,
megpihenni csendben mellkasod völgyében.
 
Hallgatni ahogy a szíved dobban,
abban a vastag kötött pulcsiban leszel,
a bejárati ajtóba bevert szögre,
egy "Már vártalak" táblát teszel.
 
Kinézünk az ablakon, odakinn sárgult avar a földön,
a szél felkap néha - néha egyet,
szeretem azt aki veled vagyok,
te aki meghallod bennem a csendet.
 
(Dóró Sándor)

Csak egy percnyi csöndet teremtsünk...

 

Válasszuk azt az utat, hogy megbocsátunk a világnak, megbocsátunk a testünknek, mindennek és mindenkinek, aki csak a szemünk elé kerül. Határozzuk el: Isten szeretetének igazi világában fogunk élni, hogy belső fényünk dicsőségesen beragyogjon mindent. Tapasztaljuk meg, milyen örömmel jár, ha elengedjük a félelmet, a bűntudatot, a félszeg zavarodottságot, a keserű haragot, a balsejtelmeket. Csak egy percnyi csöndet teremtsünk, és megérezzük Isten közelségét.
 
(Gerald G. Jampolsky)

Beszél a Lélek csendje


 

A mai nap energiája - Beszél a Lélek csendje

Elcsendesülés, mélyre merülés - ebben segít ma Gábriel Arkangyal, hogy a Lélek csendjén keresztül a Teremtőd szóljon hozzád. A világ kívül zajos és egyensúlyából kibillent. De ha befelé mész, ha befelé figyelsz, és a világ lármája helyett a Természet hangjait hallgatod, akkor ebben a csendben meghallhatod a Te saját dallamod is. Mely égi üzenetként érkezik hozzád és arról mesél, hogy a béke az egyensúly a Lelkedben él. Ott teremtődik, és onnan indul el, hogy a világban is szépeket teremtsen, a változás kulcsa Te magad vagy. Ha meghallod a lelked hangját és követed Teremtőd lelkedbe írt dallamát.

 

Szeretettel: Sándor Judit 

Valódi kapcsolódás ...

 

Ne öltöztess fel engem vágyaid ruhájába. Engedd, szabadon legyek magam, ne az akit látni akarsz.
Valódi kapcsolódás valódi látással alakulhat ki.
Akkor, ha nem képzeletünk, betöltetlen hiányaink festenek délibábot a másik köré, hanem lehetsz te is és lehetek én is az aki vagy-vagyok.
Türelemmel múló napok, beszélgetések, pillanatok, érintések, melyek teret adnak játszmák nélkül megmutatni önmagunk. 
 
(Laza Ildikó)

Vágytunk

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vágytunk
 
Itt vagyok, hajtsd lelkemre szíved,
bízd majd rám, én féltőn vigyázom,
bíznod és hinned kell most bennem,
tanultam utamon,talán nem hibázom.
 
Nem akarok mást,csak az az egy lenni,
megtalálni veled, azt amit eddig vártunk,
elmondani sok-sok év múlva mindenkinek,
átéltünk mindent, amire álmunkban vágytunk.
 
(Dóró Sándor)

Légy a szerencsém

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Légy a szerencsém
 
Úgy szeress, ahogy még senki sem az életben,
úgy ölelj, hogy remegjen a Föld, robaj a kéregben.
Szemed úgy tekintsen rám, hogy égessen a parázsa,
kezed úgy simítson, bőröm izzon, legyen a nap varázsa.
 
Szavad legyen csodálatos ária, mi gyógyítója hallásomnak,
ülj ide mellém, légy Istennője elképzelt vallásomnak.
Nevess rám oly könnyedén és őszintén ahogy szeretném,
nem kell főnyeremény játékban, légy te az én szerencsém.
 
Mikor hallgatok, halld meg velem a csend gyönyörű hangjait,
ha sírok , töröld le könnyem és porold rólam a múlt hamvait.
Lesz majd amikor nevetek, akkor is légy részese létemnek,
s ha így lesz, nevet adunk neki, ezt hívjuk mi valódi életnek.
 
(Dóró Sándor)

2022. október 26., szerda

Emlékezz

 


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szerda - Emlékezz
 
Mikor még nem mértük, azokban az időkben…
Szárnyaltunk kiterjesztett szárnyakkal a föld felett,
Nem szorongott lábunk kényelmetlen cipőkben,
Aztán jött mohó sóvárgásunk és mindent tönkretett.
 
Mikor még nem kellett látnunk, hogy hinni tudjunk,
Behunyt szemmel is ösztönösen éreztük Őt,
Akkoriban nem létezett törtetés, sem irigység,
Egyformák voltunk mind, az Egy Isten előtt.
 
De mi nem bírtunk, óh jaj nem bírtunk magunkkal,
Ott volt nekünk a Minden, ám mégsem volt elég,
Szárnytalan zuhantunk elnémult dalunkkal,
És láttuk, ahogy magára hagyott Édenünk lángokban ég.
 
És felettünk sírt az Isten, az Angyalok zokogtak…
Nem értették miért nem jó a Tökéletes nekünk,
Azóta szürke füstben létezünk, hol fegyverek ropognak,
És keservesen siratjuk hűtlenül eltékozolt, Örök életünk.
 
Emlékezz hát szárnyaidra ember! – szól a hang felülről,
Mily gyönyörű volt ott Tiszta Angyalként repülni,
Ne kint a zajban keresd az emléket, halld meg belülről,
Először fájni fog, de így tud csak újra helyére kerülni
Szárnyad, mely tiéd!
 
(Frenyó Krisztina)

Sokszor

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sokszor
 
Sokszor fogok rohanni,
de szeretni mindig lesz időm,
megállni, hogy érintselek,
hisz te vagy jelenem és jövőm.
 
Sokszor leszek távol is,
érezni mégis mindig foglak,
behunyom akkor a szemeim,
hallgatlak kedves:mondjad.
 
Sokszor leszek szomorú,
kérlek mosolyod öntsd belém,
legyél tápláló vize a forrásnak,
mint folyó a tengerbe fuss felém.
 
Sokszor csak ülj mellém,
ne kérdezz, olvadj bennem,
lelkeddel szólíts csak halkan,
légy te csak maga a csendem.
 
(Dóró Sándor)

Végül minden álom megtalálja a maga formáját...

 

Végül minden álom megtalálja a maga formáját: minden szomjúság számára van hullám, minden szív számára szerelem.

(Gustave Flaubert)

Mert annyira

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mert annyira
 
Mert annyira hasonlítunk,
ezért találkoztunk mi ketten,
magamat is látom benned,
ezért a szerelmesed lettem.
 
Mert annyira nem ismer más,
mint ahogy én saját magamat,
gondolataimból is kiolvasod,
minden, ki nem mondott szavamat.
 
Mert annyira egy volt a lelkünk,
mit valaha elválasztottak egymástól,
de feledni nem tudtuk a múltat,
hiába kerestük a szerelmet mástól.
 
Mert annyira kevés ami eltérő,
de mindennek oka van a létben,
tanítasz és tanítalak ezáltal téged,
benne vagyunk a jelenben, a szépben.
 
(Dóró Sándor)

Az Igaz Szerelem...

 

Az Igaz Szerelem útjába rengeteg akadályt gördítenek, ám ha kiáll minden próbatételt, és mindkét fél beleteszi tudatossága erejét, a végtelenbe nyúlik a kapcsolódás. Olyan erős szeretetszálakkal kapaszkodik össze a két lélek energetikailag, hogy nem tudja elvágni a köteléket senki és semmi. Ám univerzális törvény,, hogy a szabad akaratnak is teret kell engedni. S ha a lelkek egymás mellett döntenek egy Isteni kapcsolódásban, az Univerzum megadja támogató erejét. Ennek az összeadódó hármas erőnek olyan elsöprő ereje van, melyet nem tud felülírni semmi. Megtörténik a teljes összekapcsolódás, az egybeolvadás egymással és a MINDENséggel .
 
Takács Kriszta
 

Ismersz

 

Ismersz
 
Ismersz, tudod, hogy két cukorral iszom a kávét, forrón, feketén,
mióta Mi vagyunk és nem Te meg Én.
 
Ismersz, tudod, hogy reggel nem beszélek,
de nem, nincs bennem feléd sose harag,
olyankor még mély álomban pihennek bennem a szavak.
 
Ismersz nem mondom minden nap, hogy szeretlek téged,
de mikor rád nézek egy percig némán, érzed.
 
Ismersz, elindulok utamon, ha azt érzem mennem kell,
de bármerre járok, találkozom a lelkeddel.
 
 
(Dóró Sándor)

"Csak az évek szállnak, a lelkemben nem változik semmi...

 
"Csak az évek szállnak, a lelkemben nem változik semmi. Minden veled kezdődött és veled ért végett. Ami megmaradt, csupán emlék, a legszebb, amiből minden nap élek."
 
(Wsr)

Tudod

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Tudod
 
Tudod azt , hogy mit fogok mondani,
ugyanazt szereted mindenben amit én.
Magyarázat nélkül is érted a humorom,
ugyanaz a dallamod, mint az én zeném.
 
Az összes mosoly ami ott van az arcomon,
nálad is látható, tükröm vagy te énnekem.
Mikor a hangod a fülemben felcsendül,
angyalok dalolják fentről áldott énekem.
 
Tudod azt, hogy ez nem véletlen találkozás,
a lelkeink megbeszélték ezt már régen előre.
Meg kellett előtte vívnod a harcod az élettel,
hogy újra benne élj, mint mielőtt kitéptek belőle.
 
(Dóró Sándor)

Akarom hinni, hogy létezik olyan személy...

 

Akarom hinni, hogy létezik olyan személy, akinek én leszek a szerelme, a lelki társa, a legjobb barátja, szeretője, kedvese, bizalmasa, párja, cimborája, pajkos társa; mindene: az élete, ahogy ő is nekem. Aki nem úgy gondol rám, mint az élet szükséges velejárója, vagy pótlékra, résre a hirtelen keletkezett szerelmi zűrzavarban, amíg rendbe nem hozza életét egy másikkal. Akire nem úgy gondolnak, mint egy szükséges rosszra, egy házisárkányra, hisztis nőre, vagy épp „nem volt” másra, vagy hátán egy púpra.
Hanem úgy, hogy én jelentem neki azt a valakit, aki nélkül nem élet az élet, üres, és értéktelen lenne, mint ahogy az enyém is az lenne, ha ő nem lenne nekem!
 
(Nemesfalvy Réka)

Megleled majd a boldog pillanatot...

 

Leültem most kicsit a fának a tövében!
Le ültem s néztem a szép természetet!
Vártam, hogy a nap újra ragyogjon!
Vártam, hogy a madarak dalra fakadjanak!
Aztán hallottam a harkály midőn a fát gyógyítja, hallottam még a cinkét aki fájó dalt énekelt!
Hiszen már hideg a reggel, s fázik szegényke!
De nem adja fel hiszen tudja jön még szép idő, kisüt a nap s újra melegség járja majd át kicsi testét!
Csak ültem s mélyen szívemben néztem, hallottam apám hívó szavát, állj fel s indulj tovább!
Megleled majd a boldog pillanatot, de nem itt ülve, bús magányban!
Inkább nézd meg még a fákat, és ölelj egyet át s meséld el majd, mi nyomja szíved, lelked!
Aztán indulj s vigyél színt a szürkeségbe, nevetést másoknak, hogy boldogok legyenek!
Felálltam és elindultam, ott hagyva a fa tövét, elindultam, boldog volt a szívem!
Mindent amit akkor ott az erdőben hallottam tudtam én kaptam útra valónak!
Most itt vagyok hogy mosolyt, biztatást adjak!
Mosolyt mert a lelkünk ettől gyógyul!
Csak keress egy szép pillanatot, ami a mosolyt előhozza majd arcodra és meglátod szebb pillanat lesz aznap!
Egy huncut mosolyt, amitől tudod a szív újra boldog!
 
Csodás pillanatot mindenkinek!
 
Lona

Mert szépen süt a nap...

 

“Elég, ha ebéd után tíz percre ledőlsz pihenni (...) Elég, ha fél órával üldögélsz tovább a padon, mint amennyit előre szántál magadnak. Mert szépen süt a nap és a szellőnek kellemes, meleg virágszaga van. Elég, ha minden hetedik napon nem dolgozol semmit, csak örvendesz annak, hogy élsz és hogy szép a világ, amiben élsz.”
 
(Wass Albert)

Eljött hát újra hozzánk az Október.

 

Eljött hát újra hozzánk az Október.
Valaki várta, valaki szaladna vissza a nyárban!
De hidd el mindennek megvan a szépsége, ahogy ennek a hónapnak is, hiszen ezer meg ezer dolog van, ami gyönyörű, és boldoggá tesz az őszben is. Ha észreveszed, nem fáj az elmúlás, és hamar eljő ismét a tavasz!
Nézd a fákat, hiszen ezer színben pompáznak, nézd a gyermekek arcát, akik nagyokat kacagnak, ahogy az avarban játszanak!
Miért is szomorkodnál?
Hiszen egyszer te is így játszottál, örültél az ősz jöttének, vártad, hogy hó hulljon a földre!
Várnak még az erdőben szép élmények, ezer színben játszó szép falevelek!
Gyűjts emlékeket, mert a lelked így gazdagszik, s telik meg élményekkel!
 
Csodás pillanatot mindenkinek!
 
Lona